A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Nem véletlenül időzítette húsvét hetére a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége azt a sajtóértekezletet, amelyen örvendetes fejleményekről számolhatott be a romániai magyar felsőoktatás, a szellemi építkezés, illetve a közösség- és régiófejlesztés vonatkozásában. Ma délelőtt Tőkés László, a PKE Alapítók Tanácsának elnöke, Pálfi József, a szenátus elnöke és János Szabolcs rektor tájékoztatta a média képviselőit.
Erdélyi európai parlamenti képviselőnk, aki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökeként magvetője volt a rendszerváltás utáni magyar nyelvű felsőoktatásnak Nagyváradon s ezáltal az egész Partiumban, felidézte az elmúlt negyedszázad főbb eseményeit, történéseit, stációit az egyetemépítés tekintetében. A Váradi Biblia (1661) tudós kiadójának, Köleséri Sámuelnek egy oldalszéli feljegyzésében ez áll: „A hitnek által erőt veszünk a háborúságokon, ha Isten segíti a mi hitünket.” Tőkés László rámutatott: huszonöt éve ezzel a hittel indultunk el az isteni szabadítás útján, negyed század elteltével pedig ugyanezzel, a feltámadott Krisztusban vetett hittel állunk meg számba venni eredményeinket és jövőbeni feladatainkat. Ezen emberöltőnyi időben sikerült megvetni a váradi akadémiai élet alapjait, kezdve a 25 éve megalapított Sulyok István Református Iskolával, amelyből kinőtte magát másfél évtizeddel ezelőtt az egyházi alapítású, alapítványi hátterű Partiumi Keresztény Egyetem, amely azóta szüntelen fejlődésen ment át. Az alapító püspök utalt a megtett rögös útra, amely időnként kálváriává változott, vázolta az akkreditációhoz elengedhetetlen infrastruktúraépítés nehézségeit és méltatta a magyar kormány kezdeti és azóta folyamatos támogatását, megjegyezve: a román főhatalom nemcsak az állami magyar egyetem visszaállítására nem mutatott hajlandóságot, de egyetlen garast sem áldozott a romániai magyar adófizetők pénzéből az időközben nagy erőfeszítésekkel létrehozott és fenntartott magyar magánegyetemeinkre.
Tőkés László elégtétellel jelentette be: már megkezdődött az egyetem új szárnyának építése a jelenlegi főépület – a református püspöki palota – mögött, illetve teljében van az az egyetemi reformfolyamat, amely a hagyomány és modernitás kettőségében nemcsak az oktatásra, a kutatásra, az adminisztrációra terjed ki, hanem még a kollégium rendszerre is, hiszen minden fejlesztésnek alapvetően a tanuló ifjúság, a diákság és a tudásalapú társadalomban boldogulni kívánó értelmiség érdekeit kell szolgálnia.
Pálfi József, az egyetemi tanács elnöke az említett reform irányát, szélességét és mélységét körvonalazta, jelezve: július végéig tart ez a tavaly megkezdett folyamat, ami bár átfogó, hiszen az intézmény minden szegmensét érinti, mégsem zárul le végleg ekkor. Hiszen az egyetemnek folyamatosan lépést kell tartania a korral, reagálnia kell a fejleményekre, kihívásokra. Utalt rá, hogy a felsőfokú képzés már a 16. században elkezdett kibontakozni Váradon, a 17. század közepére intézményesült, de a történelem viharai számos megtorpanást, sőt szünetet iktattak be. Legutóbb 2006-ban volt egy ilyen momentum, amikor bár sikerült letenni a most épülő szárny alapkövét, az ínséges évek és bürokratikus akadályok miatt nem volt mód a munkálatok beindítására. Röviden szólt a reformbizottság törekvéseiről, feladatairól is.
János Szabolcs rektor bejelentette: a magyar kormány konkrét pénzbeli támogatásával épülő új szárny gyakorlatilag az egyetem központi épületeként fog szolgálni, majd vázolta annak tervezett rendeltetését, beosztását. Kitért a művészeti kar számára végzett beruházásra, amelynek hamarosan kiállítóterme is nyílik. Az egyetem oktatási stratégiájának fő eleme a testvérintézményekkel folytatott együttműködés, az Európai Felsőoktatási Térség területén tanuló hallgatók más országok társintézményeiben való tanulmányait segítő Erasmus ösztöndíjprogram kihasználása, a mesterképzés és a felnőttoktatás kiterjesztése és fejlesztése. Ez utóbbi téren Szatmár megyében (Szatmárnémetiben és Nagykárolyban) terveznek kihelyezett oktatási formákat meghonosítani. A Nyíregyházi Főiskolával kiteljesedett kooperáció keretében, a Kölcsey Társaság közreműködésével, napokon belül megnyitják a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengeren azt a kutatási központot, amely a Partiumnak mint történelmi régiónak a tudományos vizsgálatával foglalkozik akadémiai szinten – jelentette be a rektor, megemlítve azt is: a 2015-16-os tanévben vélhetően sikerül beindítani a turisztikai mesterképzést a PKE-n.
A tájékoztatót követően az egyetemi vezetők és a média képviselői felkeresték az új egyetemi székház építőtelepét.