A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Tőkés László európai képviselő és az Emberi Jogok Határok Nélkül (Human Rights Without Frontiers – HRWF) elnevezésű civilszervezet közös rendezésében került sor május 26-án, Brüsszelben a Fogságban hitükért és meggyőződésükért címet viselő nyilvános közmeghallgatásra, melynek keretében a szervezetnek a vallási és hitbeli szabadság 2014. évi helyzetéről szóló jelentését mutatták be. Az egész világra kiterjedő dokumentum célja azon országok jogsértő gyakorlatát számba venni, ahol vallási hovatartozásuk és hitbeli meggyőződésük miatt szenvednek üldöztetést, börtönt és halált emberek és egész közösségek. A jelentés javaslatokat fogalmaz meg az EU-intézmények, illetve az illetékes nemzetközi szervezetek számára a lelkiismereti- és vallásszabadság megvédelmezésére nézve, nevezetesen az elmarasztalt országokkal szembeni fellépés, az üldözöttek hatékony védelme, valamint a jogvédő civilszervezetek munkájának támogatása tekintetében. A minikonferencia moderálását EP-képviselőnk brüsszeli munkatársa, Ferenczy Zsuzsa végezte.
Megnyitó beszédében erdélyi képviselőnk – egyebek mellett – az örmények, a zsidók, a romák egykori kollektív megsemmisítésével állította párhuzamba a kereszténység ellen napjainkban elkövetett valóságos népirtást, határozottan elítélve és visszautasítva azt, hogy a világon bárki, bármely közösség vagy nép vallási hovatartozása miatt szenvedjen üldöztetést.
Willy Fautré, a HRWF elnöke arra emlékeztetett, hogy az ENSZ Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatának 18. cikkelye szerint „mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz; ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának a szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind közösségben, mind nyilvánosan, mind a magánéletben, tanítás, életmód, istentisztelet és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát”. Ezzel szemben Kínában, Iránban és Észak-Koreában a lehető legdurvábban megsértik a vallásszabadságot. A kutatások rendjén megállapították, hogy ezen országok kormányai kegyetlen módon lépnek fel állampolgáraikkal szemben, börtönbe vetik és megsemmisítő munkatáborokba zárják mindazokat, akik vallásukat szabadon gyakorolják és hitükhöz ragaszkodnak. A dokumentum hatszáz olyan esetről számol be a világ húsz országából, ahol az áldozatok hitük puszta vállalása miatt börtönben sínylődnek.  
A lista kapcsán Mark Barwick, a szervezet munkatársa azt hangsúlyozta, hogy az adatok és statisztikák mögött emberi sorsok állnak. Őróluk nem szabad megfeledkeznünk, kiszabadításukért a nemzetközi közösségnek kitartóan küzdenie kell. „A vallási üldözés alapvető oka a vallási identitás. Az áldozatok nem azért kerülnek fogságba, mert valamely bűncselekményt követtek volna el, hanem „csupán” azért, mivel olyan közösséghez tartoznak, amely – a hatalom torz felfogása szerint – önmagában veszélyt jelent számára. Totalitárius kormányok szemében a vallási hovatartozás közösségi jellegében, nem pedig ideológiája miatt veszélyes. Éppen ezért oda kell figyelnünk, hogy a vallásszabadságért való kiállásunkban a problémát ebben az összetett formájában kezeljük – mutatott rá az előadó.
Alfiaz Vaiya, a HRWF projektfelelőse elmondta, hogy az Európai Uniónak ezen a téren való fellépése és hatékonysága továbbra is felemás marad, annak ellenére, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépte óta komoly erőfeszítéseket tett a helyes irányba.  Emlékeztetett, hogy 2012 júniusában az Európai Tanács elfogadta az emberi jogokra és demokráciára vonatkozó Stratégiai Keretet és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervet. A dokumentum ugyan helytálló elveket, célkitűzéseket és prioritásokat fogalmaz meg, mindazonáltal a végrehajtás és a megvalósítás terén még hosszú utat kell megtenni célkitűzései elérése érdekében.
Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) képviseletében felszólaló Jean-Bernard Bolvin rámutatott, hogy a 2013-ban elfogadott, a lelkiismereti és vallásszabadságra vonatkozó uniós iránymutató éppen ezt a célt hivatott szolgálni. „Való igaz, hogy az EU – sajnálatos módon – gyakran nem tesz eleget az elvárásoknak. Viszont a politikai akarat megvan erre, és az Unió elkötelezett az iránt, hogy az eddiginél hatékonyabban lépjen fel a világszerte egyre nagyobb méreteket öltő vallási intolerancia, elsősorban is a keresztények ellen irányuló vallásüldözés ellen” – zárta beszédét a külügyi szakértő.