A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

 
Ma, 2015. július 2-án, Brüsszelben Tőkés László európai képviselő és az Ázsiai Tanulmányok Európai Intézete (European Institute for Asian Studies – EIAS) elnevezésű kutatási központ közös rendezésében került sor az Emberi Jogok Észak Koreában: kiáltások a Félszigetről címet viselő nyilvános közmeghallgatásra, melynek keretében Jung Gwang Il, egy, az észak-koreai börtönök poklát túlélő volt fogoly tett tanúvallomást, valamint számolt be részletekbe menően az országában tapasztalható legfrissebb fejleményekről. A rendezvény meghívott vendégei volt Kwon Eun Kyoung kutató, egy nemzetközi, szöuli székhelyű emberi jogi ernyőszervezet képviselője (International Coalition to Stop Crimes against Humanity in North Korea), valamint Kim Young Hwan, a Demokrácia és Emberi Jogok Észak-Koreában hálózat képviseletében. A meghallgatás moderálását EP-képviselőnk brüsszeli munkatársa, Ferenczy Zsuzsa végezte.
Megnyitó beszédében erdélyi képviselőnk hangsúlyozta: „Egy volt kommunista ország, Románia kisebbségi magyar polgáraként mindaz, ami manapság Észak-Koreában megy végbe, eleven és fájdalmas emlékeket ébreszt bennem. A Ceauşescu-diktatúrában szolgálatot teljesítő református – keresztyén­ – lelkipásztorként tökéletesen átérzem, hogy mit jelent egy totalitárius rezsim elnyomott állampolgárának és kisebbségének lenni.” Továbbá kiemelte, hogy bár a kommunizmus negyed évszázada Kelet- és Közép-Európában összeomlott, a világ számos országában tovább él és végzi pusztítását. Éppen ezért Európa továbbra sem, egy pillanatig sem maradhat tétlen, és egyesült erővel kell folytatnunk az istentelen és embertelen totalitárius világrendszer elleni egyetemes küzdelmünket.
Az Ázsiai Intézetet képviselő David Fouquet köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy az utóbbi két esztendőben a nemzetközi közösség jelentős előrelépéseket tett az Észak-Koreában tapasztalható súlyos emberi jogi helyzet jobbításáért. 2014-ben az ENSZ vizsgálóbizottsága egy 372 oldalas jelentést tett közzé, mely az ázsiai országból megszökött foglyok és börtönőrök vallomásain, hírszerzési jelentéseken és sajtóbeszámolókon alapul. A jelentés beszámol a négy ismert kényszermunkatáborról, ahol a kényszervallatás és a kínzás válogatott módszereit alkalmazzák. Az átfogó dokumentum indítványozza, hogy a rezsim vezetőit, köztük az ország élén álló Kim Dzsong Unt is állítsák a Nemzetközi Büntetőbíróság elé. „Európa nem maradhat a periférián, a jövőben az eddiginél is komolyabban kell részt vállalnia az Észak-Koreára irányuló nemzetközi erőfeszítésekben” – mondotta az intézet képviselője. Beszédéhez kapcsolódva Kwon Eun Kyoung háláját fejezte ki a nemzetközi közösségnek, ezen belül pedig az ENSZ vizsgálóbizottságának és az EU-nak az eddig nyújtott segítségért és támogatásért. Mint ismeretes, az ENSZ vizsgálóbizottsága arra a következtetésre jutott, hogy „Észak-Koreában rendszeresen, széles körben és súlyos mértékben megsértik az emberi jogokat, és a feltárt jogsértések – számos esetben – állampolitikai alapon elkövetett emberiség elleni bűncselekménynek minősülnek”, melyek „a jelenkorban példa nélküliek”. Azonban a közzétett jelentésnek az érvényesítése még óriási kihívások elé állít, ezért elengedhetetlenül fontos közösen fellépni annak érdekében, hogy Észak-Koreában az emberi jogok terén valódi előrelépés történjen.  
Jung Gwang Il tanúvallomásában beszámolt a kényszermunkatáborban töltött éveiről. Észak-Koreában született és dolgozott éveken keresztül, majd az 1990-es évek végén letartóztatták, mert dél-koreaiakkal találkozott. Fogolytáborba szállították, ahol embertelen körülmények között tartották; napi tizenhat órát dolgoztatták és éheztették. Állatként kezelték, úgy, mint akinek nincs helye a társadalomban. 2003-ban, két héttel a szabadon bocsátása után sikerült megszöknie az országból, és azóta Szöulban él, és emberjogi civil szervezetek munkáját segíti.
Zárszóként erdélyi képviselőnk elmondta, hogy az EP emberi jogi albizottsága (DROI) mindent megtesz annak érdekében, hogy az észak-koreai emberi jogi helyzeten enyhítsen, viszont a Kim-rezsim vehemens módon elzárkózik minden jellegű párbeszédtől. Ennek ellenére a párbeszéd az egyetlen járható út, erre kell törekednünk – szögezte le Tőkés László.