A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Winkler Gyula: több európai pénzt kell biztosítani a menekült-válság kezelésére
MÁÉRT - 2015. szeptember 1., kedd 09:51

A menekült-válság hatékony európai választ igényel, ezért jelentősen meg kell növelni az előirányzott összegeket az EU 2016 évre szóló költségvetésében – nyilatkozta Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (INTA) hétfői, augusztus 31-i nyitóülésén. A Winkler Gyula bizottsági alelnök által vezetett megbeszélés napirendjén az EU 2016-os pénzügyi év általános költségvetésére vonatkozó véleménytervezet megszavazása szerepelt, amelyet az INTA továbbít az EP Költségvetési Bizottságának (BUDG). 
„Az utóbbi hetek eseményei egyértelműen azt bizonyítják, hogy az elmúlt évtizedekben példátlan menekült-válsággal szembesülünk az EU-ban, amelyre nekünk, EP-képviselőknek kell konkrét választ adni. A rendelkezésünkre álló eszközök egyike a 2016. évi uniós költségvetés, amellyel kapcsolatosan a következő kérdést kell megfogalmaznunk: valóban elegendőek a jelenleg előirányozott források arra, hogy egy hatékony európai választ adjunk a menekült-válság kihívásaira, vagy ezen összegek jelentős növekedést igényelnek?” – fogalmazott az RMDSZ EP-képviselője.
Winkler ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az INTA-hoz továbbított költségvetési tervezet négy hónappal ezelőtt került kidolgozásra, amikor még lehetetlen volt előrelátni a menekült-válság jelenleg kialakult méreteit. 
„A 2016-os évi költségvetés támogatja az európai migrációs stratégiát, nagyobb sürgősségi segélyt biztosít a leginkább érintett tagállamok számára, finanszírozást nyújt egy uniós szintű át- és letelepítési programhoz, valamint jobban finanszíroz egyes ügynökségeket, például a FRONTEX-et és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt (EASO). Az általunk megvitatott költségvetés jelenlegi formája négy hónappal ezelőtt került kidolgozásra, azonban az utóbbi hetek eseményei olyan kihívások elé tesznek, amelyek, véleményem szerint, határozottan indokolják a menekült-válság hatékony megoldására fordított európai pénzek jelentős növekedését” – fogalmazott az INTA alelnöke a Reimer Böge németországi néppárti képviselővel, az EP Költségvetési Bizottságának jelentéstevőjével folytatott párbeszéd keretében.
Winkler Gyula szerint az Európai Unió 2016-os évi költségvetés-tervezetét kellő rugalmassággal dolgozták ki, ennek megfelelően több mint kétmilliárd euró tartalékkal rendelkezik, amelyet fontosabb célokra, különböző prioritásokra lehet fordítani. Véleménye szerint, az Európa számára szükséges, illetve a Juncker-tervben szereplő befektetések mellett, kiemelkedően fontos minden olyan költségvetési előirányzat jelentős növelése, amely segítheti a tagállamokat abban, hogy megbirkózzanak a menekülthullám okozta válsággal.
„Közös európai megoldást kell találnunk erre a válságra, mert a tagállamok egyedül nem képesek megfelelően kezelni a kialakult helyzetet” – zárta felszólalását Winkler Gyula. 
Májusban az EB előterjesztette a 2016-os évi uniós költségvetés-tervezetet, amely 143,5 milliárd eurót irányozna elő az európai gazdaság fellendülésének támogatása és az emberek életszínvonalának javítása érdekében Európában és azon túl is. A törvényhozási naptárnak megfelelően, a 2016-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetésről október 28-án szavaz az EP plénuma. 
Az uniós költségvetés az Európa szomszédságában és azon túl bekövetkező új fejleményekre is választ ad. 9,5 milliárd euróval (+28,5%) támogatja a külső – például az ukrajnai és a szíriai – válságok kezelését szolgáló uniós kapacitást, továbbá humanitárius segítséget nyújt a rászorulók számára. Az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) és a Fejlesztési Együttműködési Eszköz keretét 2,1 milliárd euróra (+34%), illetve 2,7 milliárd euróra (+27%) emeli meg.
A Bizottság közleményének megfelelően, az uniós költségvetés-tervezet minden egyes finanszírozandó program vonatkozásában két összeget tartalmaz: a kötelezettségvállalási előirányzatot és a kifizetési előirányzatot. A kötelezettségvállalási előirányzat azt a finanszírozást jelenti, amelyet egy adott évben, szerződésben vállalni lehet, míg a kifizetési előirányzat a ténylegesen kifizetett összegre vonatkozik. A 2016-os évi költségvetés-tervezetben a kötelezettségvállalási előirányzatok összege 153,5 milliárd euró (2015-höz képest 5,3%-kal alacsonyabb), a kifizetési előirányzatoké pedig 143,5 milliárd (2015-höz képest 1,6%-kal magasabb). Ez azt jelenti, hogy a kifizetési előirányzatok 2015-höz viszonyítva reálértelemben nagyjából stabilnak tekinthetők. A kifizetési előirányzatok az előző költségvetési programozási időszakból fennmaradt, 2014 végén 24,7 milliárd euró összegű kérelmek hátralékának fokozatos megszüntetésére is tartalmaznak keretet.
Az uniós költségvetés az Unió GDP-jének nagyjából 1 százalékát teszi ki, ám multiplikátor hatásának és eredményorientáltságának köszönhetően nagy hatást gyakorol.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA