A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

„Az elmúlt egy hét történései, tetszik vagy sem, alapjaiban változtathatják meg a romániai politikai viszonyokat. Ezt látni és érteni kell mindenkinek, minden egyes olyan embernek, aki a közügyekkel hivatásszerűen foglalkozik. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy lezárult az ország kommunista diktatúra bukása utáni időszaka, hogy valami más, valami új kezdődik. Románia néhány napja megszűnt következmények nélküli országnak lenni, és arra, ami az országban történik, az RMDSZ-nek is kell hogy legyen válasza. Nemcsak azért, mert a magyar kisebbség képviselőiként felelősséggel tartozunk politikai közösségünkért, hanem azért is, mert az elmúlt 25 évben Románia útkeresésének részesei és alakítói voltunk. Ezt vállalnunk kell. De feladatunk az, hogy erőnkhöz mérten a jobbító szándékot és ne a zabolátlan dühöt, indulatot támogassuk” – szögezte le Kelemen Hunor a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) november 7-i, szombati kolozsvári ülésén, amelynek kezdetekor a szövetségi képviselők egyperces néma felállással emlékeztek a Colectiv klubban elhunytakra.
„Mindazok, akik utcára mennek ezekben a napokban, nemcsak a saját jogos csalódottságukat és dühüket, hanem sokszor a szüleik csalódottságát és dühét is utcára viszik, mindazt, ami felgyűlt a társadalomban az elmúlt évtizedben. A jelenlegi helyzet kockázatokat rejt, de a reményt is, hogy ez az ország jobbá válhat” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, továbbá arra is emlékeztetett, hogy a történések a kormány bukásával kezdődtek és a teljes politikai osztály megkérdőjelezésével folytatódtak, és nem puszta kormányválságot, hanem ezen túlmutató társadalmi válságot eredményeztek. „A megoldásokat továbbra is a demokrácia intézményeinek kell megtalálniuk, de úgy, hogy figyelembe veszik a társadalom jogos elvárásait. A parlamentáris demokráciának továbbra sincs alternatívája, de a politizálás módjának kell hogy legyen. Ha ezt el tudja fogadni a társadalom, akkor a változás esélyei adottak” – szögezte le az RMDSZ elnöke, és hozzátette: az utcán az igazságért, a méltányosságért, egy tisztességes életért és a törvények betartásáért tüntetnek az emberek.
Kelemen Hunor a szövetségi képviselőket tájékoztatta az államelnökkel folytatott egyeztetésről is, és elmondta: az RMDSZ megoldásjavaslattal érkezett erre a tárgyalásra, hiszen pontos ütemtervre van szükség, amely az emberek reményét visszaadó rövid és középtávú megoldások mellett tartalmazza a hosszú távú, a társadalom reformjait célzó terveket is. „Azonnali megoldás egy új kormány kinevezése még november folyamán, amelynek rövid távú feladatokat kell vállalni és meg kell határozni az irányt, amelyet a társadalomnak követnie kell a következő években. Ehhez politikai kompromisszum kell, annak elfogadása, hogy ma nem a hatalmi harc a legfontosabb, hanem az ország kormányozhatósága és a társadalom kérdéseire adott válaszok” – nyomatékosította a szövetségi elnök. Az RMDSZ elnöke a technokrata kormány megalakítását tekinti kedvezőnek, amely kidolgozza a jövő évi költségvetést és módosítja a parlamenti választások törvényét, előkészíti a jövő évi előrehozott választásokat. „Nem látjuk kivitelezhetőnek, hogy ez a parlament ilyen körülmények között további egy évig hivatalban legyen, javaslatunk pedig az, hogy jövőben a parlamenti és önkormányzati választásokat egy időben szervezzék meg” – jelentette ki az RMDSZ elnöke, aki szerint az új parlamentnek egy új alkotmányt is ki kell dolgoznia és el kell indítania a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás reformját, a változásnak pedig ki kell terjednie minden olyan területre, amely jelenleg rosszul működik. Társadalmi szerződést kell kötni minden fontos szakterületen, hiszen másként a társadalomban felgyűlt feszültségek kezelhetetlenné válnak – javasolta Kelemen Hunor.
„Mindnyájunkat dühít az, hogy a törvényeket nem alkalmazzák és ennek nincs következménye” – nehezményezte a szövetségi elnök, aki szerint az előrehozott parlamenti választások megszervezésére jelenleg nincs törvényi lehetőség, a július 24-én hatályba lépő új jogszabályt is módosítani kell, orvosolni kell az ilyen rendkívüli helyzetekre vonatkozó hiányosságait.
„El kell mondanunk azt, hogy hol hibáztunk az elmúlt 25 évben, de nem szabad megkérdőjeleznünk, hogy egy szabad és demokratikus társadalmat építettünk, hogy a parlamenti rendszernek működnie kell” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, aki szerint a társadalomnak nem a dühből fakadó rossz irányt kell választania, hanem úgy kell továbblépnie, hogy a jelenlegi helyzet egy jobb országot, egy hatékonyabb és hitelesebb parlamentet eredményezzen.
Az RMDSZ elnöke azt is leszögezte: a Szövetség jól döntött a bizalmatlansági indítvány esetében és akkor is, amikor egy évvel korábban kilépett a kormányból, hiszen vállalhatatlan intézkedések sorozatát hozta meg a kormánykoalíció, amely „beleégett” a belügyminiszter rossz döntéseibe és abba, hogy nem vállalta a felelősséget a történtekért. „Mi eddig is azt tartottuk fontosnak, hogy a közösség gondjait megértsük, annak a fiatal nemzedéknek a problémáit, amely ’89 után szocializálódott, mások a viszonyítási alapjai, más célokat fogalmazott meg magának, de azt várja el tőlünk, hogy kérdéseire választ tudjon adni” – jelentette ki Kelemen Hunor és arra is emlékeztetett, hogy az RMDSZ kongresszusán meghirdetett „újratervezés” is ezt akarja szolgálni. „Egy forradalmi hangulatban történő társadalmi reformot nem szabad úgy véghezvinni, kihasználni, hogy mindaz, ami 25 év alatt fontos volt, amit a romániai magyar társadalom fontosnak tartott, kidobjuk az ablakon” – hangsúlyozta a szövetségi elnök, aki szerint ennek a helyzetnek nem lehet vesztese a romániai magyarság. Kelemen Hunor a Máramaros megyei magyar többségű Hosszúmező gondjaira és elégedetlenségeire hivatkozva elmondta: az RMDSZ ismeri a közösség problémáit, még olyan helyzetben is, hogy az emberek dühe alapvetőn nem a magyar képviseletre irányul, de a mindennapi valóság része. „Tizenkét éve Hosszúmezőn az emberekkel senki nem állt szóba, a polgármester folyamatosan becsapta a közösséget, elhitette, hogy változás lesz, de a választások után már nem ült le beszélni az emberekkel. Azt is éreztük, hogy az emberek a politikában keresik a megoldásokat, a továbblépés lehetőségét” – ismertette a hosszúmezői lakossági fórum tapasztalatait Kelemen Hunor, aki szerint a magyar képviseletnek Szatmárnémetit és Marosvásárhelyt is sikerülhet visszaszerezni, ha a kellő alázattal és az emberek gondjaira való odafigyeléssel viszonyul ehhez a lehetőséghez.
 
A Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Biró Rozália négyéves értékelőjében elmondta, az általa irányított testület mint a magyar közösség választott parlamentje az RMDSZ huszonhat évnyi következetes, eredményes érdekképviseleti tevékenységében igen fontos, alapvető szerepet töltött be. Az SZKT 4 éves tevékenysége során is a Szövetség munkájának irányát meghatározó döntések színhelye volt.
„A kolozsvári 12. Kongresszuson megfogalmazott újratervezési célkitűzések lehetővé teszik számunkra, hogy a következő négy évre vonatkozóan nyitottabb, változatosabb módon tekintsünk az SZKT tevékenységi lehetőségeire, és megvalósítsuk azokat az elvárásokat, amelyek a szakpolitikai elemzések és döntések meghozatalára, az ideológiai nézetkülönbségek összevetésére, a régiók magyar közösségeinek különböző prioritásai egyeztetésére szolgálnak keretet” – fogalmazott Biró Rozália. A következő időszakról elmondta: valamennyi  képviselője a Tanácsnak egy jelentős magyar közösség hangját, nézeteit testesíti meg, s ebből a felvállalt képviselői feladatkörből kiindulva kell véleményt nyilvánítson és cselekedjen az elkövetkező időszakban az SZKT ülései során. Meggyőződése, hogy tiszteletteljes, a közösségünkre figyelő képviselettel lehet építeni a romániai magyarság szülőföldön érvényesülhető sikeres jövőjét.
„Változásra van szükség Romániában, de nemcsak a politikában, hanem a teljes román társadalomban is. Újra kell tervezni a közéletet. Jobbá kell tenni a társadalmat, de nem forradalom által, hanem a jogállam keretei között, a parlamentáris demokrácia elveit figyelembe véve, úgy, hogy meghallgatjuk az utca hangját is” – hangzott el Kovács Péter ügyvezető elnök beszédében az SZKT-n, aki azt hangsúlyozta, nem elég az a változás, amit a politikusok leváltása eredményezne, az egész társadalmat kell jobbá tenni: „menjenek haza azok a Dorelek, akik az építkezésen a lapátot támasztják reggeltől estig, menjenek haza azok a polgármesterek, akik csúszópénzt fogadnak el, menjenek haza azok az emberek, akik eldobják a szemetet az utcán, akik beparkolnak a fogyatékkal élők számára fenntartott helyekre, és azok is menjenek haza, akik szakembereknek nevezik magukat, megígérik, hogy kijönnek megjavítani valamit, de két nap múlva sem látjuk őket. Nem jó a kollektív bűnösség elvét alkalmazni, hiszen, ahogyan nem minden mesterember szélhámos, ugyanúgy a politikusok sem mind korruptak.”
A romániai társadalom megváltoztatását pedig a jó példákkal, azzal a fajta mentalitással lehet, amellyel például egy Marosvásárhelyről indított használt mentőautótól el lehetett jutni odáig, hogy kiépült a térség legperformansabb mentőszolgálata, vélekedett az Ügyvezető Elnökség vezetője.
Az ügyvezető elnök szerint a politikumnak oda kell figyelnie az utca hangjára, munkája során támaszkodnia kell a civilek véleményére ugyanúgy, mint ahogyan azt az RMDSZ megtette 1990-ben a gyertyás-könyves tüntetésen, Marosvásárhelyen, a Szabadság Napján, Sepsiszentgyörgyön vagy a Székelyek Nagy Menetelésén is. Kovács Péter elmondta, ezek az alkalmak is bizonyították, hogy az utca hangját nem lehet és nem is kell lehalkítani, hanem hiteles válaszokat kell adni rá, hiteles alternatívákat kell beemelni ebből a munkájukba.
,,Hitelességünk része az is, hogy nyíltan, őszintén el kell mondanunk, hogyan tovább: szakértői kormányt támogatunk, vagyis azt, hogy ne legyenek politikusok a kormányban, ha szükséges, jelenlegi parlamenti képviselőink és szenátoraink az előre hozott választások okán lemondanának. De el kell mondanunk azt is, hogy jelenleg minket nem foglalkoztat a kormányzás, hanem a Szövetség számára az a legfontosabb, hogy a jövő évi választásokon jól szerepeljen és megőrizze politikai súlyát az önkormányzatokban” – nyomatékosított a szövetségi prioritásokkal kapcsolatban az ügyvezető elnök.
Borbély László parlamenti képviselő felszólalásában jogosnak nevezte az utcán tüntető emberek akcióit, hiszen szerinte sok megoldandó dolog van még az országban.
,,Mi lehet akkor a baj, ha a napokban közzétettek alapján a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzései azt mutatják, Romániában nagyobb lesz a gazdasági növekedés, mint ahogyan azt gondolni lehetett volna, emellett ilyen alacsony infláció még nem volt, nincs költségvetési hiány, a tanügyi és egészségügyi béreket is megemelték?” – tette fel a kérdést a Szövetség volt politikai alelnöke, aki a bajt a rendszerváltozáskor megfogalmazódott értékek elkallódásában látja, de emellett szerinte az is nagy probléma, hogy senki nem akar semmiért felelősséget vállalni. Ez alól kivételként lehet tekinteni az RMDSZ-re, hiszen egyetlen politikai alakulatként csak a Szövetség mondta el, mi lenne a helyes forgatókönyv a jelenlegi helyzetben.
,,Nem lehet felelősség nélkül vezetni egy államot, nem lehet félelemre építeni egy társadalmat, nem lehet engedni, hogy egyes intézmények olyan többletjogokat kapjanak, amire nem jogosultak. Az RMDSZ-nek ebben van felelőssége és ezt a feladatot ’90 óta vállaljuk és teljesítjük is, hiszen ha csak a jelenlegi évet nézzük, nagyon sok fontos, általunk kezdeményezett törvényjavaslatot fogadott el a Parlament” – nyomatékosított Borbély László.
A politikus hangsúlyozta, fel kell készülni a jövő évi választásokra, van egy világos elképzelés, egy irány, amelyet követni kell, de nem szabad magukra venniük az egész romániai társadalom ódiumát, hiszen az RMDSZ 25 év alatt ért el eredményeket, amelyeket fel is tud mutatni.
A politikai vita során, Korodi Attila parlamenti képviselő felszólalásában rámutatott, a múlt heti szerencsétlen helyzet nem a szolidaritás erejét mutatta fel. „Ez nem az a szolidaritás, amire elődjeink büszkék voltak. Ez nem foglalja magába azokat a valós helyzeteket, amelyek megjelennek Romániában. Szét kellene nézni: rengeteg sajátos helyzet van, amely a megélt hétköznapoktól függ, nem a fővárostól” – hangsúlyozta.
Winkler Gyula EP-képviselő örömét fejezte ki annak okán, hogy a hét folyamán a magyar országgyűlés nemzeti ünnepnappá nyilvánította november 15-ét, a Magyar Szórvány Napját. „Mindez annak a munkának az eredménye, amelyet a Szövetség a szórványvidékeken végez, ez az együttgondolkodás eredménye” – fogalmazott. Kiemelte, a szórvány cselekvési terv megvalósításait a napokban értékeli ki az RMDSZ, a következő hétvégén pedig Temesváron bővíti ki azt. Az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezetének elnöke felszólalásában ugyanakkor megköszönte az szórvány-frakció tagjainak munkáját, a közös tervek mentén kialakult hatékony és eredményes együttműködést.
„A civil szféra úgy érzi, az elmúlt huszonöt évben eladták azokat az álmokat, amelyekről úgy gondolták, új világot tudnak teremteni. Azok, akik az álmaikért dolgoztak, jelenleg úgy vélik, elárulták őket” – fogalmazott Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő, aki kiemelte, az RMDSZ mindkét oldalt érti, hiszen szövetségként működik: tudja, mit gondol a közösség, de tudja, mit jelent a román kétszínűségi politika is, ennek okán pedig következetesen képviseli álláspontját. Szerinte a jelenlegi helyzet a bizonyíték arra, hogy a társadalom türelme elfogyott.
,,Felelős politikus az, aki azt mondja, amiről tudja, hogy megvalósítható, ezzel szemben a populista politikus pedig azt hangoztatja, amiről azt sejti, hogy tetszik az embereknek, de nem megvalósítható” – világított rá hozzászólásában Márton Árpád parlamenti képviselő, majd felidézte a Szövetség aggályait és kifogásait az egyéni választókerületes törvénnyel, illetve a levélszavazásos törvénnyel kapcsolatban, amelyeket a parlamenti többség nem hallgatott meg.
Soós Zoltán, Marosvásárhely magyar polgármesterjelöltje elmondta, az előválasztás jó alkalom volt arra, hogy meglássák a szervezet hibáit és erős pontjait is. ,,A közömbösség és a bizalomvesztést kell kiküszöbölnünk, hiszen ez a mi igazi ellenfelünk” – hangsúlyozta az RMDSZ jelöltje, akinek célja, hogy Marosvásárhely egy élhető, egészséges város legyen, ahol nincsenek etnikai konfliktusok, ahol a magyarság újra otthon érzi magát.
Antal Lóránt MIÉRT-elnök úgy véli, azokat a tömegeket, amelyek a nagyobb városok főterein megjelentek az elmúlt napokban, nem lehet figyelmen kívül hagyni. „Most elindult egy hullám, amelynek mozgatórugói a fiatalok, ők is tartják életben. Ez számomra azt támasztja alá, hogy mi, fiatalok nem vagyunk egy elveszett generáció! Tévedés azt hinni, hogy az ifjúság közömbös a politika és a közösség sorsa iránt. Olyan vezetőkre van szükség, akikre fel tudnak nézni” – összegzett.
A politizálásnak egy új módjára van szükség, hiszen az éppen zajló zavargások fő oka a megújulás hiánya – véli Molnár Zsolt parlamenti képviselő, aki beszédében arra reflektált, az RMDSZ-nek frissítenie kell értékein, nemcsak a fiatalok irányába kell még nyitottabbnak lennie, hanem minden olyan magyar ember irányába, akinek segíteni tud. „Azt javaslom, indítsunk útnak egy olyan konzultációsorozatot, amellyel bebizonyíthatjuk, a Szövetség képes befogadni minden olyan értéket, amelyet a társadalom generál” – tette hozzá.
A nők közéleti szerepvállalásának fontosságát hangsúlyozva Hegedüs Csilla az SZKT szombati ülésén bejelentette, Nők a pályán néven új frakció alapul.
A politikai vitát követően a testület új SZKT-elnököt választott Biró Rozália személyében, aki a 130 érvényes szavazatból 92-t szerzett meg titkos szavazás útján. Újraválasztását követően ígéretet tett, a továbbiakban is arra törekszik, hogy egyetértésben történjenek a testület üléseinek munkálatai. „Meggyőződésem, hogy a következő 4 évben is szoros együttműködésben fogjuk az SZKT tevékenységét eredményessé alakítani” – tette hozzá.
 
Az SZKT elfogadta a 2016-os önkormányzati választások jelöltjeinek kiválasztására vonatkozó határozatát is
 
A szombati nap folyamán az SZKT elfogadta a Szövetség jövő évi önkormányzati választásokra vonatkozó jelölési szabályzatát, amely tartalmazza a jelöltállítás módozatait, eljárási rendjét és ütemtervét, illetve rögzíti a jelölési feltételeket. A dokumentumban foglaltak értelmében az RMDSZ a helyhatósági választások előkészítési szakaszában kiemelten támogatja a 35 évnél fiatalabb jelöltek és nők részvételét a jelöltlistákon.
A jelöltek kiválasztása háromféleképpen történhet. Ez megszervezhető álló- vagy mozgóurnás (vagy a kettő kombinált alkalmazása) előválasztás keretén belül, ugyanakkor erre sor kerülhet elektoros jelölés révén, azaz jelölő küldöttgyűlés dönt a városok, illetve jelölő közgyűlés falvak és községek esetében. A jelölteket továbbá a helyi szervezet választmánya és a Megyei/Területi Állandó Tanács közösen is kiválaszthatja.
A határozat kimondja azt is, hogy az RMDSZ helyi és megyei szervezetei tanácsos-jelölteket indítanak minden olyan közigazgatási egységben, ahol esély van a magyar képviselet biztosítására. Ott, ahol a magyar lakosság számaránya meghaladja a 15 százalékot, kötelező, illetve azokban a közigazgatási egységekben, ahol a magyarság számaránya nem éri el a 15 százalékot, javallott a polgármesterjelölt indítása.
A határozat lehetőséget nyújt helyi/megyei jelölési/választási egyezségek az önkormányzati választásokat megelőző megkötésére más politikai erőkkel, a Szövetségi Elnökség előzetes jóváhagyásával.
Az önkormányzati jelöltlisták véglegesítésének határideje, a kiválasztás módozatától függetlenül 2016. április 17.
A szombati nap folyamán továbbá módosították a Szövetségi Elnökség (SZE), Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT), Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), valamint az Ügyvezető Elnökség működési szabályzatát.