A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Romániai Magyar Demokrata Szövetség
A nemzeti kisebbségek kérdésének nemzetközi vonatkozásairól szervezett kerekasztal-beszélgetést a KAT
MÁÉRT - 2016. február 11., csütörtök 14:22

A Kulturális Autonómia Tanács (KAT) Nemzetpolitikai kerekasztal című rendezvénysorozatának harmadik beszélgetésére került sor február 10-én, szerdán a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében. A rendezvényen öt partnerintézmény – két egyetem és három kisebbségi ügyekkel foglalkozó kutatóközpont – által javasolt előadó a nemzeti kisebbségek kérdésének nemzetközi vonatkozásait járta körül. Székely István, a KAT elnöke a kerekasztal célkitűzései kapcsán kiemelte: „a rendezvény célja nemzeti létünk szempontjából fontos kérdések társadalmi vitája, ehhez kívánjuk megnyerni az egyetemi oktatókat, tudományos kutatókat. Meggyőződésünk, hogy az egyes szakpolitikai kérdések tudományos megközelítése alapját képezheti az újratervezésnek, célkitűzéseink pontosításának a gyorsan változó világ feltételeinek megfelelően.”
Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke kifejtette: a kilencvenes évekhez képest, amikor a kisebbségi kérdés a délszláv háború, vagy a Szovjetunió szétesése vonatkozásában került előtérbe, mára elvesztette biztonságpolitikai jelentőségét, és egyben fontosságát a nemzetközi politika színterén. Jelenleg a menekültek és migránsok megoldatlan kérdése domináns, ami azt is eredményezi, hogy a nemzetközi intézmények odafigyelése a kisebbségi kérdésre csökkent, a jogok pedig megrekedni látszanak a létező szabályozás szintjén.
Herner-Kovács Eszter, az MTA TK Kisebbségkutató Intézet kutatója elmondta, a kisebbségvédelem nemzetközi jogi dokumentumaiban szereplő előírások javarészt nem kikényszeríthetők, és betartásukról, végrehajtásukról az adott állam saját maga készít jelentést, ami nem elég hatékony módja az ellenőrzésnek. Ennek ellenére léteznek olyan lehetőségek, mint például az adott kisebbség szervezetei által is benyújtható árnyékjelentések, amelyekkel érdemes ezeket a szűk  határokat feszegetni.
„Az 1918-as gyulafehérvári, a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó nyilatkozatban foglaltak be nem tartását a nemzetközi intézmények elé lehetne vinni, bár erre a kisebbségnek nincs nemzetközi jogalanyisága” – fogalmazott Fábián Gyula, a Sapientia EMTE oktatója. Véleménye szerint a gyulafehérvári nyilatkozat jogforrásnak számít, ezért a kisebbségi érdekérvényesítés politikai eszközei mellett a kérdés jogi felvetése is fontos lehet.
Kántor Zoltán, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a kisebbségi szervezetek és az anyaország konkrét jogvédelmi és jogkiterjesztési lehetőségeiről beszélt. A nemzetpolitikai célok lebonthatóak kisebb célokká vagy részcélokká, amelyek a különböző nemzetközi tudományos és politikai fórumokon megjeleníthetők – mondta el véleményét. Összehangolt stratégia alapján számos területen – például nyelvi jogvédelem, vagy az oktatás terén – a nemzetközi közvélemény érzékennyé tehető, és eredmények érhetőek el.
„A határon túli magyar kisebbségek nem tudtak sikeresek lenni abban, hogy nemzetközi, nagyhatalmi támogatást szerezzenek nagyon sajátos követeléseiknek és elvárásaiknak. A nemzetközi intézmények figyelmét vélhetően csak úgy tudjuk lekötni, ha azokhoz az ügyekhez keresünk szövetségest, amelyek általában foglalkoztatják a lehetséges partnereket: például a diszkrimináció esetei és a restitúció. Megfigyelhető, hogy a napirend élén szereplő, főleg az intézményes keretekre, vagy a nyilvánosság soknyelvűvé tételére vonatkozó, számunkra kiemelten fontos követeléseink iránt a nemzetközi közvélemény nem fogékony” – hangsúlyozta Magyari Tivadar, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA