A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának (AFET) tegnapi ülésén Pavel Filip moldovai miniszterelnökkel folytattak eszmecserét a képviselők.
A Moldovai Köztársaság a társulási szerződés tavalyi aláírása óta komoly visszaesést mutat az európai csatlakozás terén. A Nemzeti Bank körül kirobbant korrupciós botrány szinte teljesen ellehetetlenítette a vezető politikai osztályt.  Az ország tartós belpolitikai válságot él át. Az orosz–ukrán háború szomszédságában és árnyékában Moldova – hathatós román támogatással – Európa irányába keresi a kiutat. A recsegő-ropogó Keleti Partnerség keretében az Unió ugyan készséggel sietne segítségére – az integráció feltételeképpen azonban komoly elvárásokat támaszt vele szemben.
Felszólalásában Cristian Preda néppárti képviselő az orosz befolyás alatt álló moldovai oligarchákat ostorozta. Victor Bo?tinaru szocialista képviselő szerint az Oroszország által folytatott ún. hibrid háború az ország biztonságát veszélyezteti. Norica Nicolai „az utolsó esély” kormányfőjeként szólította fel Pavel Filipet a társadalmon elhatalmasodott korrupció leküzdésére és a demokratikus reformok folytatására.
Tőkés László képviselő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőjeként a romániai magyarság szolidaritásáról biztosította a moldovai kormányfőt. A román unionisták szellemében a román–moldovai összefogás erősítését szorgalmazta az európai csatlakozás folyamatának felgyorsítása végett. Ennek kapcsán a román és a moldovai identitás viszonyának kérdését feszegette. A szerbek nem ismerik el a vlach közösség román voltát, s ehhez hasonlóan az az érzésünk, hogy az oroszok s az ország lakosságának egy jelentős része is megkérdőjelezi a moldovaiak románságát – mondotta képviselőnk. Az emberi jogok viszonylatában végül a gagauz közösség jogairól érdeklődött, rámutatva, hogy az erdélyi magyarok számára követendő példának és mintának számít a gagauz autonómia.
Válaszában Pavel Filip miniszterelnök őszinte sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a moldovai politikai vezetők és pártok mind saját állampolgáraiknak, mind nemzetközi partnereiknek mélységes csalódást és kiábrándulást okoztak. Kormánya legfőbb céljának a bizalom helyreállítását nevezte. Az oligarchizálódás feltartóztatása, illetve a politika függetlenségének a biztosítása végett egy demokratikus pártfinanszírozási rendszer bevezetését ígérte. A Nemzeti Bank és a bankrendszer folyamatban lévő átvilágítása és újjászervezése, valamint a Nemzetközi Valutaalappal küszöbön álló megegyezés a korrupció letörését és az ország pénzügyi-gazdasági helyzetének megszilárdítását célozza – jelentette ki a kormányfő.
Transznisztria kérdésében a kis lépések politikájának és a befagyott tárgyalások újrakezdésének az eredményességét helyezte kilátásba. Gagauzia ügyében arról tájékoztatott, hogy legutóbbi helyszíni megbeszéléseik nyomán egy állandó bizottságot hoztak létre, mely a problémák azonosítása nyomán akciótervet dolgoz ki azok megoldására.
Politikánk gyümölcseiről ítéljenek meg bennünket – kérte Pavel Filip, reményét fejezve ki ugyanakkor az Európai Unióval való konstruktív együttműködésre és az Európai Parlament további támogatására nézve.