A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Nemzetközi konferenciát tartottak Prágában az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából
MÁÉRT - 2016. szeptember 23., péntek 12:25

A Közép-Európa országai a szovjet elnyomás idején és kísérletek a demokrácia kivívására című konferenciát Csehország törvényhozásának felsőháza, a szenátus dísztermében tartották szeptember 22-én a cseh parlament, Magyarország prágai nagykövetsége, valamint az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja nemzetközi civil szervezet közös rendezésében, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulója emlékbizottságának támogatásával.  A rendezvény felett a cseh képviselőház és szenátus egyaránt védnökséget vállalt.
Üdvözlőbeszédet Milan Stech és Jan Hamacek, a cseh felső- és alsóház elnökei, illetve Pető Tibor magyar nagykövet és Dominik Duka prágai érsek, Csehország bíboros-prímása mondtak. „Történelmi tapasztalataink hasonlóak, sokszor közösek. A visegrádi együttműködés megtartása ezért rendkívül fontos” – szögezte le a szenátus elnöke. „Soha nem felejtjük el, hogy a magyarok véráldozatot is vállalva felkeltek a kommunista szovjet elnyomás ellen. A hősöket tiszteljük, és fejet hajtunk emlékük előtt” – jelentette ki a cseh képviselőház elnöke. A prágai magyar nagykövet a magyar történelem legfényesebb fejezetének minősítette az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, és köszönetet mondott a cseh parlamentnek, hogy támogatta a konferencia megrendezését. A cseh katolikus egyház feje a magyar forradalom és szabadságharc leverését az „európai történelem sötét napjának” minősítette, méltatva Mindszenty József hercegprímás korabeli szerepét is Magyarországon. Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter, aki 1956-ban Ausztriában élt, felidézte saját emlékeit a magyar menekültek ausztriai fogadásáról, majd leszögezte: a magyar forradalom megdöntötte azt a mítoszt, hogy a kommunista rendszerben a nép uralkodna, hiszen éppen a magyar nép lázadt fel a kommunizmus ellen.    
A Nela Winkelmanova, az EELP-platform igazgatója által moderált, két panelből álló fórum első részében arról esett szó történelmi párhuzamok és különbségek felidézésével, hogy miként próbálták kivonni magukat a közép-európai országok a szovjet elnyomás alól. A második panel címe önmagáért beszélt: A kommunista rendszer megreformálhatatlansága. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke ennek keretében tartott előadást Szabadságharc és ellenforradalmi megtorlások címmel. Az 1989-es romániai forradalom egyik kiemelkedő szereplője szerint Romániában 1956 után lényegében annyi személyt büntettek meg, mint Magyarországon, holott Romániában nem volt forradalom. Úgy vélte: Bukarest a magyarországi eseményeket a romániai magyar kisebbség vezetőivel való leszámolásra használta ki, és „mindmáig adós a romániai magyarok elleni jogtalanságok elismerésével és orvoslásával” – summázta a Magyar Távirati Iroda a püspök beszédének lényegét. 
A közép-európaiak a hidegháború hősei voltak, mert képesek voltak fellázadni a 2. világháború után kialakult rossz világrend ellen – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Rámutatott, hogy a közép-európai országok, amelyek ma a visegrádi csoportot alkotják, fontos szerepet játszottak a rendszerváltásban, a szovjet rendszer felbomlásában is, és megpróbálják megvalósítani a szabadságról és a demokráciáról alkotott elképzeléseiket, „a közép-európai álmot”.
Jaroslav Sebek cseh történész szerint az 1956-os magyarországi eseményeknek azért nem volt visszhangja a korabeli Csehszlovákiában, mert a cseheknek és a szlovákoknak nem volt tapasztalatuk az orosz elnyomással, a Szovjetuniót nagy szláv szövetségesnek tekintették, s a gazdasági helyzet is jelentősen jobb volt, mint Magyarországon.   
M. Kiss Sándor magyar történész előadásában rámutatott, hogy a kommunista rendszer megpróbálta megváltoztatni a társadalom alapértékeit, amelyeket a szabadság, a tulajdon és a hit jelentettek, de sikertelenül.
Bukovszky László történész, a szlovák kormány kisebbségügyi megbízottja viszont megjegyezte: a „visszhangtalanság” egy másik oka, hogy a korabeli csehszlovák belügyi szervek nagyon hatékonyan intézkedtek és ellenőrzésük alatt tartották a helyzetet.    
Az 1989 előtti kelet-európai forradalmak és forradalmi kísérletek egyértelműen megmutatták, hogy „a kommunizmust nem lehet megreformálni, és csak akkor dönthető meg, ha megdől a Szovjetunió is” – vélekedett Szerencsés Károly magyarországi történész.   
. Az MTI több, a konferencián részt vevő politikust is megszólaltatott, akik szinte egybehangzóan jelentették ki: Közép-Európa népeinek nagyon hasonlóak a múltbeli tapasztalataik, ezért a 21. század elején szükség van egymás jobb megismerésére és az együttműködés elmélyítésére.  „A prágai konferencia azért volt fontos, mert lehetővé tette a közös visszatekintést, s kimutatta, hogy a magyar 1956-ra Közép-Európa úgy tekint, mint a közös antikommunista forradalmak elindítójára” – mondotta például Németh Zsolt külügyi bizottsági elnök. Az 1956-os magyar forradalom az 1968-as csehszlovákiai eseményekkel, és nyolcvanas évek lengyelországi eseményeivel folytatódott – tette hozzá, leszögezve: „A forradalmak lényege az volt, hogy közösen tiltakoztunk a fennálló kommunista rendszer és a kétpólusú világrend ellen.”
„Ez a konferencia is azt mutatja, hogy történelmi tapasztalataink közösek, illetve nagyon hasonlítanak egymáshoz. Egyebek között ennek alapján is mi szükségesnek tartjuk, hogy a tovább mélyüljön a visegrádi országok együttműködése” – vélekedett Milan Stech cseh szenátusi elnök. A jelenlegi migrációs válsággal kapcsolatban kifejtette: a V4-ek nem törekednek az Európai Unió felbomlasztására, de múltbeli tapasztalataik alapján érzékenyek, és elutasítják, hogy újra egy központ mondja meg nekik, mit is kell tenniük.
Tőkés László EP-képviselő a maga során úgy vélte: jelenleg olyan jó a közép-európai együttműködés, hogy meg lehetne próbálkozni a kisebbségi problémák közös megoldásának a napirendre tűzésével is. „Megítélésem szerint kifejezetten Szlovákiával kapcsolatban merül fel a kisebbségi kérdés a V4-ek csoportjában. Magyarország ezen a téren olyan bizalomépítő gesztusokat tett Szlovákia irányába, és olyan jól alakul a kormányközi, az országközi kapcsolat, a szomszédsági kapcsolat Szlovákiával, hogy ez megnyitja a lehetőséget a kisebbségi kérdés rendezésének az irányába is. Számomra így vetődik fel a kérdés Romániával kapcsolatban is, de általában véve a szomszédságpolitika viszonylatában. Annyira rászorulunk egymásra, hogy a V4-ek csoportja szinte kiegészül Romániával, a nyugat-balkáni térség országaival vagy éppenséggel Ausztriával és a balti államokkal is, hogy még szélesebbre nyissam a kaput” – folytatta erdélyi képviselőnk.  „Közös érdekeink vannak, amelyek után fényűzésnek számít, hogy egymást emésszük, egymást fékezzük, ezért én a mai helyzetet egy nagyon alkalmas politikai pillanatnak látom, hogy ezen a téren is nyitás történjen. Nem szabad azt tenni, ami korábban történt Magyarország és Szlovákia viszonylatában, hogy jegelték például az autonómia problémáját. A kialakult bizalmi légkörben napirendre kellene tűzni a kényes kérdéseket, például a kettős állampolgárság kérdését is” – vélte Tőkés László.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA