A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Borbély László: meggyőződésem, hogy létezik egy transzilván gondolkodás, és ezt egy demokratikus állam keretein belül kell erősíteni
MÁÉRT - 2016. október 1., szombat 19:41

Az előző évek hagyományához híven, a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány idén ősszel is megszervezte kisebbségi szemináriumát, amely ezúttal a transzilvanizmus és az etnicitás témaköreit boncolgatta, elemezte. A szemináriumon Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke, Amet Aledin, a román kormány interetnikai hivatalának államtitkára, Gabriel Andreescu politológus, Cristian Pirvulescu politikai elemző, Vincze Lóránt, a FUEN elnöke, valamint történészek, kisebbségi szervezetek képviselői voltak jelen.
A témák kapcsán ismert politológusok, történészek, a civil társadalom és a politikum rangos képviselői szólaltak fel, arra keresve a választ, hogy mit értünk Transzilvanizmus alatt, hogyan tudjuk ezt akár egy közösség, akár egy bizonyos régió tekintetében meghatározni, felmutatni, illetve arra is, hogy ez most milyen stádiumban van Romániában. „A felszólaló szakemberek többsége aggodalmát fejezte ki a decentralizációs folyamatok kapcsán, hiszen a központosítás felszámolása továbbra is lassan halad, kivitelezése többnyire bonyolítja, bénítja a helyi adminisztrációt ahelyett, hogy csökkentené a bürokráciát. Románia történelme egyértelműen bizonyítja azt, hogy egy regionális alapokra épített országban élünk. A régiót be kell vonni a döntéshozatalba, hiszen ezen települések erős regionális öntudattal, kultúrával, hagyományokkal rendelkeznek, ami csak gazdagítja ezt az országot” – hangsúlyozta Borbély László Maros megyei képviselő, a Bernády Alapítvány kuratóriumi elnöke. Hozzátette, a decentralizációs folyamatokba, a régiók sajátosságainak ismertetésébe a politikusokat is be kell vonni, hiszen a következő években ők fognak dönteni Románia berendezkedéséről akár regionális berendezkedésről beszélünk, akár szubszidiaritásról, akár a kisebbségi jogokról. „Meggyőződésem, hogy létezik egy transzilván gondolkodás, és ezt egy demokratikus állam keretein belül kell erősíteni. Számomra ez az egyik legfontosabb konklúzió, illetve az, hogy folytatni kell az ilyen típusú kisebbségi kérdésekkel foglalkozó tárgyalásokat” – nyilatkozta Borbély a Transzilvanizmus és a nemzeti közösségek - elmélet és gyakorlat között című kerekasztal-beszélgetést követően.
Markó Béla felszólalásában utalt a 2018-ra tervezett ünnepségre, amellyel a román állam megalakulásának a száz éves évfordulóját ünnepelnék meg, kiemelve: a román többségnek szembe kell néznie a kisebbségi közösségek felé tett ígéreteivel, amelyek a gyulafehérvári kiáltványba vannak rögzítve, és amelyek megvalósítása terén a román államnak a következő években választ kell adnia.
„A következő évek kisebbségi szemináriumaira más régiók képviselőit, politikusait is meghívjuk majd, hiszen Romániában meg kell erősíteni a regionális identitást, ami hatékonyabb decentralizációt eredményezhet, több autonómiát adhat a különböző régióknak. Ebben a kontextusban fontos a transzilván szellem felmutatása is” – tette hozzá Borbély László.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA