A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Másfél hónappal a parlamenti választás előtt Kelemen Hunor szövetségi elnök bemutatta az RMDSZ következő négy évre szóló programját, amely a jövőről, a biztonságról, illetve a politikai megújulásról szól.
„Olyan Erdélyt akarunk építeni, ahol minden egyénnek, családnak és közösségnek jó élni, ahol biztonságban tudjuk családunkat, közösségünket, és ahol a mi jogaink, a kisebbségek jogai, illetve az alapvető emberi jogok nincsenek veszélyben” – szögezte le az elnök rámutatva arra is, hogy ami jó Erdélynek, az jó Romániának is, hiszen a Szövetség programja olyan elemeket tartalmaz, amelyek az életet kiszámíthatóvá, tervezhetővé és biztonságossá teszik.
A múlt heti, kolozsvári helyzetre is utalt Kelemen Hunor, amikor azt hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság csak egymásba kapaszkodva, együtt lehet erős. „Mindannyiunk számára ismerősek az elbizonytalanítási kísérletek, amelyek Gyergyószentmiklóson kezdődtek, folytatódtak Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, múlt héten pedig Kolozsvár alpolgármestere, Horváth Anna ellen indítottak eljárást. Nem azzal van a gond, hogy kivizsgálást folytatnak, hiszen az ügyészeknek ez a dolguk, hanem akkor mondjuk, hogy baj van, amikor az intézkedések aránytalanok a vádakhoz képest. Akkor azt mondjuk, hogy baj van a jogállammal és mindazzal, amit igazságszolgáltatásnak nevezünk” – szögezte le.
Az RMDSZ friss erővel vág neki a december 11-ei választásnak: mind a parlamenti, mind pedig a szenátusi frakcióknak több mint fele megújul. Emellett, a tömb-szórvány közötti kapcsolatot, illetve a belső szolidaritást erősítendő, a Hargita megyei lista negyedik helyén indul Benedek Zakariás nagyszebeni jelölt. Az elnök a Szövetség döntését azzal indokolta, hogy bár a szórványból minden választáson többtízezer szavazatot kap az RMDSZ, az ott élő magyarságnak nagyon ritkán van lehetősége képviselőt küldeni a parlamentbe.
A Szövetség választási programja négy pillérre épül. Az első ezek közül a magyar közösség jogainak megerősítése. „Új alkotmányra van szükség, amelyben helyet kell, hogy kapjanak az 1918-ban, Gyulafehérváron tett ígéretek, mert ha a modern állam jogalapját a közel száz évvel ezelőtti egyesülés képezi, az ott elfogadott rezolúciónak is törvényi erővel kell bírnia, amelyet Romániának be kell tartani” – emelte ki Kelemen Hunor. A szövetségi elnök szerint Románia a jövőben akkor jár el helyesen, ha a regionális identitásokat erősíti: nagyobb hatáskört ad a régióknak, így Erdélynek is, és az ott élő embereknek, a különböző közigazgatási egységeknek, hogy azok - a szubszidiaritás elve mentén - a legfontosabb döntéseket helyben hozzák meg. Szintén az úgynevezett nemzetpolitikai fejezethez tartozik az RMDSZ azon javaslata, hogy legyen a magyar a második hivatalos nyelv, ahol a magyarok többségben vannak, illetve az eddigi 20 százalékos küszöb helyett, ott is legyen biztosítva a magyar nyelvű ügyintézés, ahol a magyarok aránya eléri a 10 százalékot vagy az 5000-es lélekszámot. 
A választási program második pillére az oktatás. A szövetségi elnök emlékeztetett, miután az oktatás lehetőségét szinte teljes mértékben sikerült megteremteni, az oktatás minőségére kell hangsúlyt fektetniük annak érdekében, hogy a gyermekek a 21. században hasznosítható tudásra tegyenek szert és sikeresek legyenek itthon. Az RMDSZ-nek bele kell szőnie ezeket az irányelveket abba a készülő közoktatási és felsőoktatási törvénybe, amelyet várhatóan már 2017-ben elfogad az új parlament, és amely a 2018-2019-es tanévtől lépne majd érvénybe. Az elnök azt is kihangsúlyozta, mennyire fontos a tanárok megbecsülése, éppen ezért az RMDSZ javasolja a pedagógusi bérek növelését is.
„Nem lehet erős közösség, erős ország, ha nincs infrastruktúra. Mi azt szorgalmazzuk, ami, úgy tűnik, csak számunkra prioritás: az erdélyi autópályák befejezése és a közutak, a vasúthálózat fejlesztése” – mutatta be a Szövetség programjának harmadik pillérét az elnök. Szintén ehhez a fejezethez tartozik a vidékfejlesztés is. Az RMDSZ stratégiai ágazatnak tekinti a mezőgazdaságot, ezért a következő években erre a területre még nagyobb hangsúlyt kíván fektetni. A közösség biztonságához, jólétéhez járul hozzá a családi jövedelemadó is, amely a családban élő gyermekek számának növekedésével arányosan csökkenti a jövedelemadót. „Romániának újra kell gondolnia egy elhibázott szociális politikát, a családokat jövedelemadó-kedvezménnyel kell segítenie az államnak. A mi programunkban ugyanakkor van javaslat a szegénység felszámolására is: azt szorgalmazzuk, hogy – figyelembe véve a költségvetési lehetőségeket - a minimálbért az elkövetkező négy évben 1250 lejről 2000 lejre kell emelni” – szögezte le. Az idősebb korosztályra gondolva a Szövetség azt javasolja, hogy a kormány vállaljon garanciát a nyugdíjak értékállóságára.
„Nem ígérünk olyasmit, amit nem lehet megvalósítani a következő időszakban. Úgy akarunk közösséget építeni, hogy mindenki tudjon jövőt tervezni itthon. Olyan országot szeretnénk, amelyben az alkotmány garantálja a valós jogállamiság intézményrendszerét és a demokratikus elvek érvényesülését” – fogalmazott Kelemen Hunor.