A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésszakának tegnap délutáni napirendjén – egyebek mellett – az ismét háborús cselekményekkel terhelt kelet-ukrajnai helyzet, valamint a Bosznia-Hercegovináról szóló, 2016. évi országjelentés megvitatása szerepelt. Tőkés László európai képviselő, a parlament külügyi bizottságának tagja mindkét vitában részt vett.
Az ukrajnai válsággal szemben az Európai Unió szinte tehetetlennek mutatkozik – mindazonáltal a helyzet súlyosbodását és állandósulását nem nézheti tétlenül. A háborús övezetben kialakult humanitárius vészhelyzet, az eddigi összecsapások mintegy tízezernyi áldozata sokkoló kihívást jelent az EU számára, amire – jobb híján – szigorodó Oroszország-ellenes gazdasági szankciókkal felel, melyek azonban mindezidáig hatástalannak bizonyultak.
Hozzászólásában Tőkés László a magyar kormány álláspontját képviselte, egy szuverén, erős és stabil Ukrajna jövőjét illetően. A háborús konfrontációval szemben a 2014-es minszki jegyzőkönyvön alapuló politikai rendezés mellett szállt síkra, a hadban álló felek közreműködésével. Ezzel együtt nemcsak Oroszországtól követelhető meg az agresszió beszüntetése, hanem Ukrajnától is joggal elvárható, hogy saját alkotmányának és európai vállalásainak megfelelően biztosítsa a területén élő nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok emberi és közösségi jogait – hangsúlyozta képviselőnk, az utóbbi időben született, durván diszkriminatív ukrán oktatási és nyelvhasználati törvénytervezetekre való utalással.
A boszniai-hercegovinai országjelentés legfőbb tétje az ország tavaly benyújtott EU-tagjelölti kérelmének a minél előbb való, kedvező elbírálása. Cristian Preda román néppárti jelentéstévő, illetve a jelentést nagy szótöbbséggel megszavazó külügyi bizottság (AFET) nagyvonalú jóhiszeműséggel értékelte a délszláv államalakulatnak az integráció terén megtett eddigi erőfeszítéseit, kellő szigorúsággal fogalmazva meg ugyanakkor az iránta támasztott további uniós elvárásokat.
Hozzászólásában Tőkés László Magyarország támogatásáról biztosította a kommunista és a háborús múltjának örökségével megterhelt, törékeny jugoszláv utódállamot, rámutatva arra, hogy Bosznia-Hercegovina békéje, biztonsága és stabilitása, illetve uniós csatlakozása nem csupán Magyarország, hanem az egész Nyugat-Balkán és Közép-Európa számára is egyaránt fontos. Zárószavaiban az igazság és a megbékélés, az emberi jogok és a demokratikus jogállamiság fontosságát hangsúlyozta.
Ma délben az Európai Parlament nagy szótöbbséggel elfogadta a Preda-jelentést. Ukrajna ügyében viszont ez alkalommal a vitát nem követte határozathozatal.