A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

„Új zászló leng most itt közöttetek,
Senki ellen – csak magunk miatt.”
(Reményik Sándor)
 
Közel három éve tart az a zászlóháború, melyet a román hatóságok vívnak ellenünk, a nagyváradi európai parlamenti irodám homlokzatára kitűzött zászlók eltávolítása céljából.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt 2014 júniusában a Székelyföld iránti szolidaritásból és a közösségi jelképükkel szemben folytatott hajtóvadászat elleni tiltakozásból tűzte ki a székely zászlót az irodaépületre.
Európa egységének és sokféleségének jegyében 2014 szeptemberében az Unió lobogója került melléje, majd az 1956-os magyarországi szabadságharc és az 1989-es romániai forradalom jelképeiként – októberben, illetve decemberben – a magyar és a román lyukas zászlók felvonásával hívtuk fel a figyelmet a kommunista diktatúra megbuktatása által kivívott szabadságra és az erdélyi magyarság jogos követeléseire. 2015 decemberében a Székelyföld zászlaja mellé a partiumi lobogót is kihelyeztük, mindkét régió jogos és demokratikus önrendelkezési törekvései kifejezéseképpen.
A kitűzött zászlók senki ellen, hanem csak magunk miatt lengnek – amint a költő mondja. Gazdag szimbolikájuk senki ellen nem irányul, hanem a kontinens és országai, valamint régiói szintjén az európai népek, magyarok és románok, székelyek és partiumiak összetartozását, egyedi és közös, sajátos és egyetemes identitását és értékeit hivatottak megjeleníteni.
Ehhez hasonlóan a ma helyére kerülő Erdély-zászló – európai minta szerint – a sokféleséget hivatott hirdetni az egységben és az egységet a sokféleségben. Erdélyi románok, magyarok, németek és más etnikai közösségek hagyományos együttélését és összetartozását, nemzeti és vallási gazdagságát és kölcsönös toleranciáját – a komplementaritás elvének megfelelően. Beszédes körülmény, hogy a történelmi erdélyi zászló egyes elemei Románia jelenlegi címerébe is beépültek. Amikor erdélyi magyar ifjak kolozsvári nemzeti ünnepünkön magasba emelik – ezért nem zaklatást és csendőrségi bírságot érdemelnek, hiszen a zászló értelemszerűen Erdély egész népét, ezenképpen a többségi román közösséget is maga alatt egyesíti. Éppen ezért képtelen aberráció azt állítani, hogy közös erdélyi identitásunk hordozója „gyűlöletkeltésre és diszkrimináció generálására alkalmas szimbólum” – amint ezt az ügyben eljáró rendészeti erők képviselői állították.
Az Erdélyi Magyar Néppárt programja 2012-ben Románia föderális átalakítását hirdette meg. A föderalizmus az ország autonóm régióinak az önkormányzatát jelenti. A nemzetek és a régiók Európájában Erdély egy történelmi nagyrégió, mely Munténiához és Moldovához hasonlóan államszervezeti és közigazgatási téren is a saját önrendelkezési jogainak gyakorlására hivatott. Az erdélyi zászló – szélesebb összefüggésben – ezt a transzilván európaiságot jeleníti meg.
Csak remélni merjük, hogy perbe fogott zászlóinkkal előbb-utóbb már nem kell az Európai Emberi Jogi Bíróságra járnunk, hanem az egész kontinensünket fenyegető mostani válság közepette végre együtt emelhetjük a magasba szuverén országaink, önálló régióink, Erdély és Európa lobogóit.
 
            Nagyvárad, 2017. április 20.
                                                                                               
                                                                                                Tőkés László
                                                                                                 EP-képviselő, az EMNT elnöke