A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A tárgyalások során olyan törvénytervezetek elfogadását kértük, amelyek nem tegnap kerültek a parlament elé. Olyan kérdésekről tárgyaltunk, amelyeket az RMDSZ a bizalmatlansági indítvány előtt és után is napirenden tart, hiszen ezek a magyar közösség valós és jogos elvárásai. Az Szövetség frakciói azt a döntést hozták, hogy nem vesznek részt a bizalmatlansági indítvány szavazásán – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök kedden, a Szövetség parlamenti frakcióinak együttes ülését követően.
Az RMDSZ nem szól bele a politikai pártok belső viszályába olyan körülmények között, hogy abból a magyar közösség semmit sem nyer – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Kiemelte: a Szövetség a következőkben is nyitott partnere lesz azoknak a parlamenti pártoknak, amelyek hajlandóak a párbeszédre, továbbra sem mond le egyetlenegy magyar ügyről, folytatja megkezdett törekvéseit. „Mi továbbra sem mondunk le az anyanyelv-használati küszöb csökkentéséről, az oktatási törvény módosításáról, a kisebbségi törvény elfogadásáról, március 15. hivatalos ünneppé nyilvánításáról. Ezek a magyar emberek jogos elvárásai, arra kaptunk mandátumot, hogy biztosítsuk közösségünk jólétét, jogainak betartását és gyakorlatba ültetését harcoljuk ki” – tette hozzá Kelemen Hunor, akinek meggyőződése, hogy a Szövetség semmi olyat nem kér és vár el, amely szembe menne az európai gyakorlattal, az alkotmányossággal.
 
Mit kért az RMDSZ a tárgyalások során?
 
·         a kisebbségek jogállását szabályzó törvény-tervezet elfogadását, amely 2005 óta a parlament előtt van. A tervezet összehangolja és keretbe helyezi a Romániában élő kisebbségek jogait, többek között megteremti a kulturális autonómia törvényi és intézményi keretét is.
·         a helyi közigazgatási törvény kapcsán benyújtott módosító-csomagunk elfogadását, amelynek célja 10 százalékra csökkenteni a húsz százalékos anyanyelv-használati küszöböt, továbbá előírja nemzeti szimbólumaink szabad használatát, illetve szankciókat vezet be a törvénybe foglaltak be nem tartására.
·         március 15-ét mint hivatalos ünnepet szavatoló törvénytervezetünk elfogadását.
·         a marosvásárhelyi római-katolikus iskola körül kialakult helyzet megoldását. Kértük az oktatási törvény ez irányú módosítását: a tanügyminisztériumnak legyen lehetősége többek között iskolát alapítani.
·         speciális tanterv alapján szervezzék meg a kis-érettségi és érettségi vizsgákat a magyar diákoknak, hiszen ők speciális tanterv mentén tanulják a román nyelvet.
·         állami finanszírozást a történelmi egyházaink teológiai képzéseire. Véget kell vetni annak a kettős mércének, amely alapján csak az ortodox egyház részesül állami támogatásban.
·         A törvényi keret megteremtését a Kisebbségi Továbbképző Központ létrehozására, hiszen az idei állami költségvetésből pénzkeretet különítettünk el annak működésére.