A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Kettő az ügyvezető című politikai vitafóromon vett részt Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A beszélgetést Kozán István, a Csíki Hírlap főszerkesztője moderálta. A fórumon szó esett erdélyiségről a románokhoz való viszony tükrében, az erdélyi magyarok nemzetközi érdekképviseletéről és érdekérvényesítésről, ugyanakkor felmerült a közreműködés lehetősége is a Szövetség és az EMNP között.
Porcsalmi Bálint a beszélgetés elején kifejtette: „a kilencvenes évek realitását nem lehet visszaállítani. Ha folyamatosan csak sírunk azon, ami volt, akkor nem fogunk előre lépni. Vannak dolgok, amelyekben közösen kell gondolkodnunk: a Minority Safepack egy ilyen ügy. Én azt várom, hogy az EMNP is kivegye a részét a munkából, és szálljon be az aláírásgyűjtésbe.” Toró T. Tibor a Minority Safepack európai polgári kezdeményezés kapcsán megerősítette, hogy az EMNP partner lesz az aláírásgyűjtésben.
Arra a kérdésre, hogy Tusványoson kívül vannak-e más tervek a párbeszédre a következőkben az RMDSZ és az EMNP között, Porcsalmi Bálint kifejtette: „a folyamatos beszélgetésre természetesen van igény, csak még nagyobb igény lenne arra, hogy folyamatos munka legyen.”
A Szövetség és EMNP együttműködésének feltételeként Porcsalmi Bálint azt mondta: „próbáljunk egymáshoz úgy viszonyulni, mintha tényleg partnerek lennénk. Akkor teremtődik meg annak a feltétele, amikor a támadó jelzős szószerkezeteket és az RMDSZ folyamatos megbélyegzését, a jó magyar – rossz magyar retorikát ki tudjuk venni a politikai közbeszédből.”
Felmerült a beszélgetésen Erdély jövőjének kérdése is, illetve az, hogy milyen helyet foglalnak el a románok ebben a jövőképben.  „Mi mindannyian azt gondoljuk, hogy a mi jövőnk Erdélyben van. Mi a programunkban reális dolgokat ígértünk, amelyekről úgy véljük, hogy Erdélyt szolgálják. Ezek megvalósítható intézkedések” – mondta Porcsalmi Bálint.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: „a Centenárium évében nekünk azon kell lennünk, hogy a magyarok ne érezzék rosszul magunkat 2018-ban szülőföldjükön. Fontos, hogyan kommunikálunk a románok fele. Például, ha autonómiát akarunk, akkor nem az autonómia jogi kereteinek a bemutatásával kell kezdenünk, hanem kicsit előbbről. Először is el kell mondanunk, hogy mi magyarok vagyunk, és ez mit jelent” – tette hozzá Porcsalmi Bálint, aki szerint, ha a magyarokat nem érti a többség, akkor problémáival és kéréseivel sem tud azonosulni: „el kell magyaráznunk, hogy kik vagyunk azért, hogy megértsék, mit akarunk. Így el tudjuk érni, hogy kinyissák a kaput, amit ennyi éven át nem sikerült – és ezután sem fog sikerülni – betörni.”
Toró T. Tibor az együttműködés jövőjét az erdélyi román regionális pártokkal való együttműködésben látja.
Arra a kérdésre, hogy mi várható 2018-ban a centenárium kapcsán, Porcsalmi Bálint kifejtette: „ki kell védenünk a magyarellenes hangulatot, el kell kerülnünk azt, hogy ennek a levét mi, erdélyi magyarok igyuk meg. El kell mondanunk a románoknak, hogy milyen értékeket adtak a magyarok Romániának az elmúlt száz évben. A többség fele kell kommunikálnunk magunkról – elejébe kell mennünk a támadásoknak.” Porcsalmi hozzátette: 2018. nem csupán veszély, de új kezdet is lehet, lehetőségként kell kezelni, nem önmagát beteljesítő próféciaként.
Felmerült az a kérdés is, hogy hogyan lehetne az erdélyi magyarokat a politikai passzivitásból felrázni. Toró T. Tibor elismerte Porcsalmi kampányfőnöki kvalitásait, ugyanakkor elmondta, hogy szerinte a Néppárt szavazóbázisa sokkal tudatosabb, mivel a nehezebb utat választja. Porcsalmi szerint a kihívás nem a választások alatti mobilizációban van, hanem a választások közötti időszakban. „A mozgósítási technikák minden párt számára adottak. A kérdés, hogy meg tudjuk-e találni azt a tartalmat, olyanok-e a céljaink, amelyek mozgósítják a választóinkat” – fejtette ki. Meggyőződése, hogy a kihívás nem a választások előtti gyors mobilizációban van, mivel az emberek politikailag aktívak, és foglalkoztatja a saját jövőjük, ezért nem utolsó pillanatban döntenek. A 2020-as kampánynak a nyitja 2018-2019-ben van.
Felmerült az a kérdés is, hogy mivel magyarázható, hogy egy olyan környezetben, ahol működik a politikai tőketranszfer, az EMNP Orbán Viktor szövetségeseként miért ér el ilyen rossz eredményt folyamatosan, Toró T. Tibor azt a magyarázatot adta: „a tőke és a brand ott maradt a tulipánnál, ezért nem olyan népszerű az EMNP annak ellenére, hogy a FIDESZ partnere, amely népszerű Erdélyben. Nem Orbán Viktornak kell  megoldani ezt a problémát, hanem nekünk. Eddig ennyire sikerült.”
Arra a kérdésre, hogy Bukarestre vagy Budapestre számíthatunk gazdaságilag, Porcsalmi kifejtette: „mindenkinek úgy kell politizálni, hogy a lehető legtöbb tőke, erőforrás és lehetőség kerüljön az erdélyi magyarokhoz – legyen az Bukarestből, Budapestről vagy Brüsszelből.”