A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

„Az RMDSZ nem kért lehetetlent akkor, amikor kidolgozta az anyanyelvhasználatra vonatkozó 20 százalékos küszöb csökkentésére vonatkozó törvénytervezet. Ez a jogszabály-módosítás összhangban van a nemzetközi egyezményekben foglaltakkal, illetve az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által kidolgozott, Romániára szabott ajánlásával, ahol konkrétan elmondják, hogy szükség van a húsz százalékos küszöb csökkentésére országunkban. Az RMDSZ-nek kötelessége minden lehetőséget és eszközt megragadnia, annak érdekében, hogy megértesse a román társadalommal és politikummal, hogy törekvéseinkkel nem a többségtől akarunk elvenni. Ezért, ma délelőtt írásban fordultam a képviselőházi frakcióvezetőkhöz és frakcióvezető-helyettesekhez, valamint a tervezetünkről jelentéstevő bizottságok vezetőtestületeihez, amelyben felhívtam a figyelmet arra, hogy az RMDSZ nem akar mást, mint a törvényes előírások betartását és azok gyakorlatba ültetését, és ennek szellemében dolgozta ki az anyanyelvhasználatra vonatkozó küszöb csökkentésére beterjesztett törvénytervezetét. Az írásos megkereséshez mellékeltem a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Charta alkalmazásáról szóló első szakértői jelentésből, kizárólag a küszöbre vonatkozó általános észrevételeket, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy a 20%-os küszöb túl magas Romániában és nem tartja tiszteletben a Charta szellemét. Továbbá mellékeltem a Miniszteri Bizottság ajánlásait a küszöb csökkentésére vonatkozóan. Meg kell érteniük, hogy Románia nemzetközi vállalásai nem lehetnek politikai játszmák témái” – fogalmazott Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt követően, hogy írásban tájékoztatta a parlamenti pártok képviselőházi frakcióvezetőit, frakcióvezető-helyetteseit és jelentéstevő bizottságok vezetőit az anyanyelvhasználatra vonatkozó küszöb csökkentésére vonatkozó nemzetközi előírásokról.  A Hargita megyei törvényhozó írásos tájékoztatása mellé csatolta a vállalások, nemzetközi egyezmények és ajánlások szövegeit, amelyeket Romániának kötelessége beemelnie a jogrendjébe.
Korodi emlékeztette a többségi pártokat Románia nemzetközi vállalásaira, amelyekben arra kötelezi magát, hogy törvénytárába beemeli és gyakorlatba ülteti a nyelvi jogokra vonatkozó nemzetközi előírásokat: „a 2001-ben elfogadott közigazgatási törvény nincs összhangba hozva Románia nemzetközi vállalásaival. Hiszen a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírásokat vizsgáló szakértői testület is bírálta a román jogrendszert és gyakorlatot a nyelvi jogok érvényesítésében, és a Miniszteri Bizottság ajánlásai sem arról tanúskodnak, hogy minden rendben lenne a kisebbségi jogok tekintetében Romániában. Az RMDSZ jobbá kívánja tenni a kisebbségek jogait szabályzó törvényes keretet, ezért iktatta a közigazgatási törvényhez a módosító-javaslatait”.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője hangsúlyozta, a Szövetség célja felhívni a figyelmet ennek a törvénymódosításnak a szükségességére: „aktualizálni kell a közigazgatási törvényt, hiszen ez ebben a formában már elavultnak bizonyul Románia nemzetközi vállalásaival szemben. Azonban csak akkor tudunk konstruktívan együttműködni, ha a román társadalommal megértetjük, mit akarunk. Sajnos, az elmúlt időszakban sokan próbáltak politikai tőkét kovácsolni a magyar közösség valós elvárásaiból és az őt megillető jogokból.”