A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
A bűnök bűnös elhallgatása tovább tart
MÁÉRT - 2018. február 26., hétfő 13:40

A Magyar Országgyűlés 2000-ben határozott arról, hogy február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja legyen. Azóta a magyarság minden évben megemlékezik ezen a napon azokról, akik az ország határain belül vagy azokon túl váltak a totalitárius, népirtó rendszer áldozataivá.
Nagyváradon ebben az évben is a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán található emléktáblánál tartottak ezen a napon rövid tisztelgő múltidézést. A megjelenteket Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács régióelnöke köszöntötte, emlékeztetve: Deák Árpád szobrász bronz domborműves alkotását Tőkés László református püspök, az 1989-es romániai antikommunista népfölkelés hőse Rózsás Jánossal együtt leplezte 2004. február 25-én. Utóbbi a háború után kilenc éven át ártatlanul raboskodott szovjet munkatáborokban, s bár 1962-ben rehabilitálták, kálváriájának memoárja ezután sem jelenhetett meg Magyarországon. Csak a rendszerváltást követően számolhatott be a Gulágról, 2012-es haláláig több rendben is.
Az emléktábla előtt Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Szentírást idézve biztatott hálaadásra a szabadításért: „Tudtul adta az Úr az ő szabadítását; a népek előtt megjelentette az ő igazságát. Megemlékezett az ő kegyelméről és Izráel házához való hűségéről; látták a föld határai mind a mi Istenünknek szabadítását.” (Zsolt 98,2-3) A püspök elmondta: örök gyászunkat éljünk meg, valahányszor felidézzük a kommunizmus áldozatainak emlékét. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy ezen ideológia nevében százmillió embert pusztítottak el szerte a világon, ráadásul a kommunizmus tovább él sok helyütt, és tovább hat a posztkommunista társadalmakban is, múltbeli terhes örökségként és jelenkori igazságtalanságok képében. A meggyilkoltakon túl hányan lehetnek azok a családok, családtagok, rokonok, üldözöttek, megfigyeltek, túlélők, akiket egy egész életre megnyomorítottak, megrövidítettek, kisemmiztek? Hányan sínylődhetnek ma is, mert elmaradt az igazságtétel és a jogos kárpótlás, a végső leszámolás a kommunizmussal, annak következményeivel?
Tőkés László úgy vélte: az1989-es sorsfordító esztendővel véget ér az a korszak, amely több mint egymillió halálos áldozatot követelt csak Kelet-Közép-Európában, és bizonyosan másként festene a román vagy magyar társadalom ma, ha nem kellett volna elszenvednie a diktatúra időszakát, üldöztetéseit. „Még nem került sor erkölcsi igazságtételre, amely által meghálálhatnánk a kommunizmus áldozatainak példamutatását és az 1989-es szabadulás hatalmát” – mondotta, hiányolva a teljesen őszinte, feltáró, katartikus, mentegetőzés és maszatolás nélküli szembenézést a kommunista múlttal. Romániában például még most is döntögetni kell a hallgatás falát, folyik a birkózás múlt és jelen között. Kitartás kívánt a küzdelemhez a mai derékhadnak és főként az ifjúságnak, hogy mindnyájan bölcsen dönthessenek és választhassanak a jövőben.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke emlékeztetett: „A 20. században három tragédia sújtott bennünket: Trianon, a nácizmus és a kommunizmus. Az általuk hátrahagyott rendetlenség, zűrzavar, nyomorúság felszámolásában nemzedékek összefogására és az egész nemzet erejére szükség van.”
A kommunizmus áldozatainak emléktábláján, amelynél az EMNT és az EMNP jelenlévő vezetői elhelyezték koszorúikat, Jékely Zoltán verssora áll: „Kiket kiirtott az idő gazul”. A főhajtást követően a Szózat eléneklésével zárult a rájuk való emlékezés.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA