A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

„A márciuska UNESCO kulturális örökségévé válásakor nem mehetünk el szó nélkül Romániának a Csíksomlyói búcsúval kapcsolatos mulasztása mellett. Öt év telt el azóta, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök kezdeményezésére indítványoztuk a pünkösdi búcsú felterjesztését az UNESCO- listára, felfoghatatlan az a hozzáállás, amelyet azóta tapasztalunk kulturális örökségünkkel kapcsolatban. A csíksomlyói búcsú a közép-kelet-európai régió legnagyobb katolikus zarándoklata, méltán tarthatna számot arra, hogy Románia teljes mellszélességgel kiálljon mellette. Elfogadhatatlan, hogy a kulturális minisztérium államtitkára 2016-ban megakadályozta, hogy a Csíksomlyói búcsút felvegyék az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. Amikor Románia hivatalos képviselője azt az üzenetet fogalmazza meg egy nemzetközi fórumon, hogy nem ért egyet a saját országa felterjesztésével, akkor többről van szó, mint egyesek érzéseiről a magyar közösséggel szemben: ez a megnyilvánulás amellett, hogy az erdélyi magyarokkal szembeni tisztelet hiányáról tanúskodik, Románia nemzetközi megítélését is rontja” – fogalmazott szenátusi plénumi felszólalásában szerdán Novák Csaba Zoltán szenátor, a parlament UNESCO bizottságának alelnöke.
Szerdán a szenátus plénuma méltatta, hogy a márciuska bekerült az UNESCO kulturális örökségei közé. Ennek kapcsán Novák Csaba Zoltán emlékeztette a szenátust Románia azon mulasztására, amely által megakadályozták a csíksomlyói pünkösdi búcsú felkerülését az UNESCO szellemi világörökségi listára.
A Maros megyei törvényhozó beszédében külön kitért arra, hogy az Európa Tanács szakértői testülete által kiadott jelentésében is szerepel az, hogy Románia nem támogatta a magyar közösség számára kiemelt jelentőségű Csíksomlyói búcsú UNESCO-listára történő felterjesztését. „Az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását vizsgáló legfrissebb jelentése is azt igazolja, sérült Románia nemzetközi imázsa a Csíksomlyói búcsú kapcsán tanúsított állásfoglalása miatt. Emiatt is bízunk benne, hogy sikerül mielőbb véget vetni vallási hagyományunk ellen szóló diszkriminációnak” – mondta Novák Csaba Zoltán. A szenátor felhívta a figyelmet, hogy az UNESCO bizottság tagjaként a témában hetekkel ezelőtt levélben fordult a kulturális minisztérium illetékeseihez, abból a megfontolásból, hogy indokolják meg  a Csíksomlyói búcsú felterjesztésének elakasztását, amelyre azóta sem kapott választ.
A felsőházi politikus hozzátette: „követendőnek tartjuk Románia annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy az UNESCO kulturális örökségei közé iktassák a márciuskát. E hagyomány a Balkán és Kelet-Európa térség több államában létezik, köztük Romániában is. Azonban ahogyan a márciuska ajándékozása az erdélyi közösségek életének értékes része, ugyanúgy megkérdőjelezhetetlen érték a Csíksomlyói búcsú is a régióban. Ennek története a 15. század közepéig nyúlik vissza. A pünkösdi búcsún erdélyi zarándokokon kívül évről évre részt vesznek magyarországi, szlovákiai, ausztriai, németországi, sőt ausztráliai hívek is. Egy adott etnikai és vallási közösség eseményéből az erdélyiek életének szerves részévé nőtte ki magát. Ezért érthetetlen számunkra Románia diszkriminatív hozzáállása kulturális értékünkhöz.”