A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Romániai Magyar Demokrata Szövetség
RMDSZ: nyelvi jogaink bővítését és decentralizációt célzó javaslatainkat is tartalmazza a közigazgatási törvény tervezete, ezért támogattuk a szenátusban
MÁÉRT - 2018. június 12., kedd 14:52

„Az RMDSZ több tíz módosító javaslattal járult hozzá az új közigazgatási törvénykönyv jobbításához, kezdeményezéseink zöme a kisebbségek nyelvi jogainak bővítését, az önkormányzatok erősítését, a valós decentralizációt, a közszolgáltatások javítását és a prefektus hatalmának alkotmányos keretek közé vonását célozták. Ezen elvek egyike sem újkeletű, több mint húsz éve megfogalmazott igényeink ezek, amelyeket mindig szem előtt tartottunk, valahányszor alkalmunk volt a döntéseket alakítani. A közigazgatási törvénykönyv parlamenti különbizottsági munkálatai során sikerült elfogadtatnunk javaslataink többségét. A jogszabály, amely ma a szenátus asztalára került, tartalmazza a számunkra fontos elveket, ezért az RMDSZ támogatta a szenátusban” – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője hétfőn, a közigazgatási törvénykönyv plénumi szavazását követően.
A Szövetség közigazgatási szakpolitikusa kifejtette, a közigazgatási törvénykönyv eddigi munkálatainak egyik legfontosabb megvalósítása a kisebbségi jogok jelentős kiterjesztése. „Az RMDSZ javaslatára ezután a kisebbség nyelvén is ki kell írni az utcák, terek, parkok nevét is ott, ahol egy adott kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot. Kiterjesztettük továbbá az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, illetve a helyi és megyei önkormányzatok többségi tulajdonában lévő, közérdeket ellátó kereskedelmi társaságokra, mint például a közszállítási vállalatok, víz- és hőszolgáltatók. Ez azt jelenti, hogy ezután magyarul is kommunikálhatunk ezekkel az intézményekkel, ahol a magyarság számaránya eléri a húsz százalékot” – hangsúlyozta Cseke Attila. Hozzátette, bekerült a törvény szövegébe az RMDSZ azon javaslata is, amely anyanyelvű formanyomtatványok bevezetésével segítené a kisebbségi személyek ügyéntézését azokban az önkormányzatokban, ahol az adott kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot. Ezáltal jelentősen egyszerűbbé válik az anyanyelven történő ügyintézés, vélte a szenátor. „Pozitív változás az is, hogy ezután nem lesz kötelező a húsz százalékos számarány ahhoz, hogy érvényesítsék a kisebbségi jogokat az önkormányzatok. A helyi vagy megyei tanács akkor is dönthet például többnyelvű helységnévtáblák, utcanévtáblák kihelyezéséről, ha a kisebbség aránya húsz százalék alatti”– hangsúlyozta Cseke Attila.
Az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa emlékeztetett, az új közigazgatási törvénykönyv eredeti formájában a központosított állami berendezkedést erősítette volna: olyan jogkörökkel ruházta volna fel a prefektusokat, amelyekkel eddig nem rendelkeztek, és amelyek segítségével tovább akadályozhatták volna a helyi és megyei önkormányzatok munkáját. „Az RMDSZ kérte minden egyes olyan cikkely törlését vagy módosítását, amely decentralizáció helyett központosított volna, amely a prefektust vizsgálati, ügyészségi jogkörökkel ruházta volna fel. Elmondhatjuk, hogy az RMDSZ munkájának eredményeként sikerült a közigazgatási törvény elveit olyan irányba módosítani, amely segíteni fogja az önkormányzatok tevékenységét, a közszolgáltatások javítását. Elfogadta például a jogszabályt vitató különbizottság azt a decentralizációs javaslatunkat, amely értelmében ezután a prefektus alárendeltségéből a megyei tanács hatáskörébe kerül át a jogosítvány-kibocsátási és gépjármű-bejegyzési közszolgáltatás. Az intézkedés következtében várhatóan javulni és gyorsulni fognak ezek a szolgáltatások, hiszen a megyei tanácsnak lehetősége lesz a megfelelő infrastruktúra biztosításával ezt elősegíteni” – összegezte Cseke Attila.
A közigazgatási törvény tervezete a szenátusból a képviselőház asztalára kerül, amely a végső döntést hozza a kérdésben.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA