A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Több mint egy hónappal a romániai jogállamiságról szóló, Viorica Dancila miniszterelnök részvételével lezajlott plenáris vitát követően, az Európai Parlament november 13-án szavazott az ebben a tárgyban készült állásfoglalási indítványról. Az eddigiekhez képest viszonylagos előrelépést jelent az a körülmény, hogy végre nem csupán a kiemelt céltáblául szolgáló Magyarországgal és Lengyelországgal, hanem a baloldali-liberális kormány vezette Romániával szemben is alkalmazzák az ún. jogállamisági mechanizmust. Negyven tartózkodás mellett az Európai Parlament 473–151 arányban elítélte a jogállamiság romániai súlyos megsértését.

Tőkés László európai képviselő mind az október eleji vitában, mind az Európa jövőjéről szóló, Klaus Iohannis részvételével megrendezett október végi tanácskozáson határozottan bírálta a romániai jogállapotokat, és síkra szállt azok orvoslása érdekében. Ennek megfelelően mi sem lett volna természetesebb annál, hogy a mai szavazáskor maga is szavazatával támogassa a Romániát elítélő parlamenti állásfoglalást. Végül is azonban a tartózkodás mellett döntött.
A plenáris ülés jegyzőkönyvéhez benyújtott írásbeli szavazatmagyarázatában tartózkodó álláspontját indokolja meg. A nagy szótöbbséggel elfogadott, szinte valamennyi EP-frakció által támogatott állásfoglalást a tartós belpolitikai válságot előidéző romániai helyzet ismeretében teljes mértékben megalapozottnak tartja, különös tekintettel azokra a romániai magyar nemzeti közösség ellen elkövetett jogsérelmekre, melyek a dokumentumból teljes egészében hiányoznak.
Mindezek ellenére tartózkodásra a Románia iránti állampolgári lojalitása késztette, egyetlen pillanatra sem tévesztve össze az országot annak korrupt, posztkommunista kormányával.
Ezzel együtt figyelembe vette Magyarország kormányának azon elvi álláspontját, mely ellene van az egyes tagállamok, különösképpen pedig a kelet-közép-európai új tagországok szuverenitását sértő, kettős mércét alkalmazó eljárásoknak.
Erdélyi képviselőnk ugyanakkor súlyos lelkiismereti ellentmondásként éli meg, hogy tartózkodásával – közvetett módon – egy olyan román kormánynak ad felmentést, amely a felsorolt és hasonló esetekben durván és szándékosan megsérti az erdélyi magyarság emberi és közösségi jogait, jogfosztó és diszkriminatív kisebbségpolitikájában pedig a Ceau?escu-diktatúra nacionálkommunista örökségét folytatja.