A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Folyó év november 27–28-án az Európai Parlament brüsszeli székhelyén a román képviselők szervezésében négy-öt rendezvényen ünnepelték Nagy-Románia létrejöttének az 1918. december 1-jei gyulafehérvári népgyűléshez kapcsolódó százados évfordulóját. Október végén Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök az unió és Románia „közös ünnepének” nevezte az évfordulót. Akkor elhangzott kijelentését szerdán este Antonio Tajani EP-elnök „ültette gyakorlatba”, amikor is a román néppárti delegáció által a nemzeti ünnep alkalmából rendezett centenáriumi kiállítást nyitotta meg, amelynek címe: „Románok, akik megváltoztatták a világot” (am. Romanians who changed the world). Az est házigazdája Theodor Stolojan EP-képviselő, ex-miniszterelnök volt.
Ugyanezen a napon zajlott Bukarestben a román parlament díszülése, melyen Klaus Iohannis – találó módon – azzal vádolta a balliberális kormánytöbbséget, hogy eltávolodtak a száz éve, Gyulafehérváron kijelölt európai szellemiségtől, valamint arra intette őket, hogy „ne erőltessék tovább az igazságügyi törvények módosítását”.
Tegnap késő esti alkalmi felszólalásában Tőkés László európai képviselő is a román centenárium kontextusában fogalmazta meg mondanivalóját az Európai Parlament plenáris ülésén. „Ordító ellentmondásnak” minősítette a mélypontra süllyedt romániai jogállamiság és a látványos jubilálás közötti kirívó ellentétet. De ennél is nagyobb az ellentmondás az államfő által említett „európai szellemiség” és a száz év óta idegen elnyomás alá került erdélyi magyarság sérelmére elkövetettek között. Erdélyi képviselőnk ebben a vonatkozásban a kommunizmus idején önkényesen elkobzott magyar köztulajdonok két kategóriáját nevezte meg: azokat, amelyeket jogos tulajdonosainak közel harminc évnyi „jogállamiság” után sem adtak vissza (1), valamint azokat a visszaszolgáltatott ingatlanokat, amelyeknek alattomos visszaállamosítása a szemünk előtt folyik (2).
Viorica Dancila román miniszterelnök parlamenti beszédében azt hangoztatta, hogy „az együtt lakó népek teljes nemzeti szabadságát” előirányzó gyulafehérvári határozati pont „ma is érvényes elv”. Ezzel szemben a valóság az azóta jogtalanul elkobzott sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégiumot, a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat, csillagdát és tudományos gyűjteményt, valamint az ozsdolai közbirtokossági erdőket – hogy csak ezeket említsük – immár másod- vagy harmadízben sajátítja vagy sajátítaná ki a többségi hatalom. A demokratikus jogállamban a tulajdon szent. Tőkés László a magán- és köztulajdon rovására elkövetett jogfosztásra mutatott rá, ami ezen esetekben egyház- és kisebbségellenes vallási és etnikai diszkriminációt is jelent.
A centenárium kapcsán ugyanakkor azon meggyőződésének adott hangot, hogy közös hazánk, Románia a legméltóbb módon a jogosság és a törvényesség helyreállításával, illetve a demokratikus jogállamiság biztosításával ünnepelhetne. Amíg ez nem válik valósággá, addig országunk európaisága is csak ünnepi sallang marad, és Ferenc pápa hőn áhított romániai látogatása is merő szemfényvesztés lenne. Az erdélyi magyar közösség a gyulafehérvári ígéretek beteljesítése terén joggal tart igényt Európa és a római pápa támogatására – zárta felszólalását az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.