A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Át kell csoportosítani az uniós forrásokat a hatékonyabb felhasználás érdekében
MÁÉRT - 2018. december 6., csütörtök 12:52

A Románia által felhasználható uniós alapok átcsoportosítását szorgalmazta Winkler Gyula EP-képviselő szerdán Nyíradonyban, ahol az Európa-kapu Európai Területi Társulás konferenciáján vett részt. Mint fogalmazott, az RMDSZ azért küzd, hogy a Közös Agrárpolitika és a Kohéziós Alap finanszírozása megmaradjon, hiszen ez szolgálja az erdélyi magyar közösség érdekeit. 
„Két ok miatt is jó időben, jókor van ez a konferencia. Egyrészt azért, mert Lengyelországban, Katowicéban most zajlik a COP24 ENSZ-klímakonferencia, amely minden bizonnyal a globális megközelítéseket fogja rögzíteni. De minden globális stratégia helyi szinten valósul meg, a helyi közösségek, önkormányzatok részvételével. Másrészt most zajlik Brüsszelben, az európai intézményekben a 2020 utáni költségvetés vitája, és a fenntartható fejlődési célok kizárólag akkor valósíthatóak meg, ha ezek megfelelő finanszírozással rendelkeznek” – fejtette ki Winkler Gyula. 
“Az RMDSZ prioritása a Közös Agrárpolitika és a Kohéziós Alap finanszírozásának megvédése, hogy az EU továbbra is biztosítsa azokat a finanszírozásokat, amelyek az önkormányzatok, a gazdák, kisvállalkozók, és ezáltal az erdélyi magyar közösség további fejlődését lehetővé teszi” – emelte ki az EP-képviselő, aki méltatta a határokon átnyúló együttműködések fontosságát. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Románia schengeni csatlakozása hamarosan megtörténik, és ez akadálymentesíti a határ két oldalán levő települések közös fejlesztési terveit.  
“A romániai EU-s alapok felhasználását tekintve nagyon sok még a teendő, hiszen rossz az ország általános teljesítménye, jobban fel kellett volna használni az Európai Bizottság által felajánlott lehetőséget, mely szerint a különféle operatív programok alapjait át lehet csoportosítani. 2007-2013 között Románia 2 milliárd eurót nem tudott lehívni a Kohéziós Alapból rendelkezésére álló 20 milliárd eurós keretből. Ez a 2 milliárd euró elsősorban a közlekedési és környezeti operatív programok szervezetlensége miatt veszett el. A két legjobban központosított ágazati programról beszélünk, ezzel ellentétben a legdecentralizáltabb program, a Regionális Operatív Program a legjobban teljesített a forrásfelhasználást tekintve. Ha a kormány idejében eldönti, hogy azt a 2 milliárd eurót átcsoportosítja a ROP-hoz, akkor megyénként további 50 millió eurót lehetett volna a helyi közösségek fejlesztésére fordítani. Véleményem szerint, most is hasonló a helyzet, mint hét évvel ezelőtt. A kormánynak érdemes lenne azon gondolkodnia, hogy minél több forrást csoportosítson át a helyi közösségek javára” – fejtette ki Winkler Gyula.
A klímaváltozás és várható gazdasági, társadalmi hatásai az Európa-kapu ETT területén című konferencia Nyíradony-Tamásipusztán zajlott, részt vett Tasó László, az Európa-kapu ETT elnöke, Szabó Ödön parlamenti képviselő, Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Bocskor Andrea EP-képviselő, Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, illetve Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke. 
Az Európa-kapu Európai Területi Társulás 2012-ben alakult, tagja 21 magyarországi és 16 érmelléki önkormányzat. Az Európai Területi Társulás (ETT) az EU első olyan jogi eszköze, amely jogi személyiséget és keretet nyújt az európai önkormányzatok és régiók együttműködésére, az uniós támogatások hatékony felhasználására. A csoportosulás legalább két tagállam szereplőit (helyi önkormányzat, regionális hatóság, vagy az állam) fogja össze egy szervezetben. Olyan rugalmas, jól használható intézményi forma, amely a határ mindkét oldalán fel tud lépni, mint jogi személy, ezáltal a határmenti közösségek törekvéseit, infrastrukturális és fejlesztési projektjeit, céljait a legoptimálisabb módon tudja megvalósítani.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA