A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Tőkés László EU-képviselő
A törvénytelen migrációt le kell állítani! Az ukrajnai nemzeti kisebbségeket meg kell védeni!
MÁÉRT - 2018. december 12., szerda 18:19

Az Európai Parlament idei utolsó ülésszakának második napján tűzte napirendjére az emberi jogok és a demokrácia világbeli helyzetéről szóló 2017. évi jelentést, valamint az EU–Ukrajna közötti csatlakozási szerződésről szóló jelentést. A határozathozatalt előkészítő vitákban Tőkés László európai képviselő is részt vett. Első hozzászólását élőszóban adta elő, a másodikat pedig – szólási idő hiányában – írásban nyújtotta be.

Az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről szóló jelentésben a migráció kérdése is teret nyert, éspedig abban a megfogalmazásban, hogy az Uniónak „a migránsok és menekültek védelmére vonatkozó kereteket kell kidolgoznia és jobban végrehajtania, többek között biztonságos és legális migrációs útvonalak biztosítása és humanitárius vízumok kiadása révén”. Ezzel együtt a jelentés „üdvözli a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális megállapodással kapcsolatos ENSZ-kezdeményezést”. Hozzászólásában európai képviselőnk a hivatalos magyar álláspontot képviselte, mely szerint a nevezett ENSZ-dokumentum, valamint az aznap délelőtt áterőltetett EP-határozat elfogadása egyaránt azt tükrözi, hogy az ENSZ és Brüsszel akarata ugyanaz, éspedig: az illegális bevándorlás minden áron való legalizálása. A világszervezet és az unió eme diktátumát Magyarországgal egyetemben tíz ország – köztük az Egyesült Államok és a V4-ek – eleve nem hajlandók elfogadni. „Meg kell védenünk Európát és országainkat a népességi összetételüket és szuverenitásukat, kultúrájukat és identitásukat fenyegető illegális migrációtól!” – zárta szavait képviselőnk.
Az egyre fokozódó kisebbség- és magyarellenesség, valamint az EP-jelentésbe foglalt más hiányosságok miatt Ukrajna távol áll attól, hogy az EU-val megkötött társulási megállapodásba foglalt követelményeknek eleget tegyen. A kisebbségeket megnyomorító tanügyi törvényt és az ukrán parlament napirendjén szereplő, súlyosan diszkriminatív nyelvtörvény-tervezetet bírálva erdélyi képviselőnk elégedetlenségét fejezte ki az ukrajnai országjelentés kisebbségekkel kapcsolatos „mérsékelt” megfogalmazásai, másfelől az unió és más nemzetközi szervezetek érdektelensége iránt, nyomatékosan kérve a parlamentet és a bizottságot a létükben veszélyeztetett kisebbségek – köztük a magyarok – védelmében való fellépésre.
A két jelentést párhuzamba állítva, szembeötlő az a kettősség, illetve ellentmondás, hogy miközben az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete az illegális migránsok millióit kitüntető figyelemben és támogatásban részesíti, ezzel szemben a szülőföldjükön élő és megmaradni akaró őshonos kisebbségeket diszkriminatív módon elhanyagolja.
Tudnivaló, hogy a migránsokkal kapcsolatos felvetés előző héten az EP néppárti frakciójának külügyi munkaülésén is vita tárgyát képezte. Ennek rendjén kiviláglott, hogy az Európai Néppárt olyan vezető politikusai is, mint Elmar Brok, Othmar Karas és David McAlister az Unió elhibázott migrációs politikáját pártolják. Az „áldemokratikus” és „populista” politikusokat szapuló hozzászólásaikban ők maguk is ellentmondást nem tűrő módon védelmezték az ENSZ migrációs kompaktját, és támadták a magyar álláspontot. A kérdés tehát nem csupán a parlamentet, hanem az európai kereszténydemokratákat is végletesen megosztja.
A sors iróniája az, hogy miközben az európai törvényhozásban éles viták folynak az illegális migráció kérdéséről, a balliberális képviselők pedig éppen egy, a Terrorizmus Különleges Munkabizottságáról szóló jelentés megvitatása rendjén tagadták a migráció és a terrorizmus közötti nyilvánvaló összefüggést, ezzel szinte egy időben – sajnos – Strasbourgra is rátört a terrorizmus réme, amikor is a békés „kisváros” központjában kedden este egy váratlan terrorcselekményre került sor.
Az emberi jogi, illetve a demokráciáról szóló 2017. évi jelentést a mai végszavazáson a magyar néppárti küldöttség – az előadott okok miatt – nemmel voksolt. Az ukrajnai jelentést viszont – kisebbségi vonatkozásainak fontosságára való tekintettel – végül is megszavazta.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA