A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Háromszék volt az egyik meghívottja a Kisebbségi és kisebbségbarát régiók fórumának, amelyet harmadik alkalommal szervezett meg a FUEN, ezúttal, a dél-tiroli Bolzanóban.  „A fórumunk nagyszerű lehetőség volt arra, hogy dél-tiroliak, baszkföldiek, katalánok, székelyföldiek, brandenburgiak, frízföldiek, sziléziaiak, karintiaiak, schleswigiek, felvidékiek és muravidékiek közösen beszéljenek nemcsak nehézségeikről, hanem arról is, milyen megoldásokkal tudják előmozdítani régiójuk fejlődését. Hiszen egymástól, a hasonló helyzetben lévő közösségektől tanulhatunk a legtöbbet. Külön öröm volt számomra, hogy Háromszék is vendége volt a találkozónknak, miután tavaly Hargita megyét mutattuk be a kisebbségi és kisebbségbarát régiók fórumán” – nyilatkozta Vincze Loránt, a FUEN elnöke.
A december 13-14-én zajlott fórumon Vincze Loránt kifejtette a konferencián: a kisebbségi jogok kérdése nem korlátozódik a kultúra és a nyelv területére, hiszen a mindennapi életben az is ugyanolyan fontos, milyen életkörülmények között élnek a kisebbségek szülőföldjükön, a tapasztalat pedig azt mutatja, hogy néhány jelentős kivételtől eltekintve a kisebbségi régiók hátrányos helyzetben vannak. Ezért is fontos a Minority SafePack régiós politikák megváltoztatására vonatkozó pontja, mutatott rá a FUEN elnöke.
„Van mit tanulnunk Dél-Tirol példájából, amely azt mutatja, hogy a kisebbségvédelem területén is szükség van újszerű megközelítésekre. A közigazgatás többnyelvűvé tételét úgy is meg lehet közelíteni, hogy az a jó államigazgatás mutatója, jobb minőségű szolgáltatásokat biztosít a polgároknak, és a gazdasági fejlődést szolgálja, így nemcsak a kisebbség, hanem a többség érdekében is történik, ezért mindannyiunk érdeke” – fogalmazott Vincze Loránt. 
A konferencián Grüman Róbert, a Kovászna megyei tanács alelnöke mutatta be Háromszéket. Rámutatott, az ország egyik legkisebb megyéjében három fontos tényező nehezíti a fejlődést. Elsőként a forráshiányt jelölte meg, a kétnyelvűség gyakorlati alkalmazását emelve ki példának, amelyre az állam nem biztosít többletforrásokat a 73 százalékban magyarok által lakott megye számára. A kompetenciahiányt szintén problémának nevezte meg. Románia egy központosított ország, számos esteben Bukarestben döntenek a helyi közösségekről, a helyi és megyei önkormányzatoknak korlátozott a mozgástere, az uniós régiók pedig  semmilyen adminisztratív hatáskörrel nem rendelkeznek. Harmadik problémaként azt nevezte meg, hogy a román többség tévesen ítéli meg a magyarokat, veszélyforrásként kezeli őket, és kadályozza nyelvük és szimbólumaik használatát. Arról is beszámolt, hogyan próbál a megyei tanács változtatni ezen a rossz és téves megítélésen, Háromszék turisztikai stratégiáját említve, amelynek keretében számos román véleményformáló ismerkedett meg a helyi turisztikai kínálattal.
A konferencián többek között Magyar Anna, az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának jelentéstevője, Szávics Petra, a regionális politikák szakértője is előadást tartott.