A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Tőkés László EU-képviselő
Romániáról Strasbourgban
MÁÉRT - 2019. január 16., szerda 08:31

Január 11-én látványos ünnepséggel körítve vette át Bukarestben Románia az Európai Unió soros elnökségét. Ezzel szinte egy időben érkezett a hír, hogy Ferenc pápa május végén Romániába látogat. Január 15-én Viorica Dăncilă kormányfő az Európai Parlament plenáris ülésén mutatta be a román uniós elnökség tevékenységi programját. Ezekkel kapcsolatos Tőkés László erdélyi képviselő január 14-i esti spontán felszólalása, valamint a miniszterelnöki prezentációhoz fűzött hozzászólása, amit írásban nyújtott be 15-én.
Közismert, hogy tavaly októberben az Európai Parlament napirendjén két ízben is szerepelt Románia. A miniszterelnök és Klaus Iohannis részvételével tartott ülések vitáiban kemény bírálatok illették a romániai politikai-társadalmi állapotokat, november elején pedig a plénum határozatban marasztalta el az országot a demokratikus jogállamiságot érő sérelmek miatt. Az Európai Bizottság együttműködési és ellenőrzési mechanizmusának (Cooperation and Verification Mechanism – CVM) keretében készült jelentés hasonló kritikákat és szigorú előírásokat fogalmazott meg. Felszólalásában Tőkés László arra kirívó ellentétre mutatott rá, mely a Bukarestben elhangzott ünnepi beszédek és a kormányzati ígéretek, valamint a sivár romániai valóság között feszül. Beszédeiben arra is kitért, hogy a szuperlatívuszokban nyilatkozó európai csúcsvezetőkkel összhangban a római pápa is – tervezett magas rangú látogatásával – akarva-akaratlanul a korrupt román posztkommunista rendszert, az állandósult válságok közt bukdácsoló román kormánynak az etnikai és vallási kisebbségek jogfosztására irányuló politikáját legitimálja.
Tudnivaló, hogy Iohannis elnök 2017 áprilisában, Dăncilă miniszterelnök pedig rá egy évre, 2018 májusában találkozott Rómában a pápával. Akkor mindketten előre jelezték, hogy a római katolikus egyház feje várhatóan 2019 első felében fog Romániába látogatni. Tőkés László ennek kapcsán idézte a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye 2017. évi állásfoglalását, mely szerint: „Ott, ahol az emberi jogok sérülnek, ahol a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat, ott nem beszélhetünk a pápalátogatás lehetőségének biztosításáról.” Potyó Ferenc érseki általános helynök – az egyházát ért jogtalanságok miatt – még egy év múltán is úgy nyilatkozott, hogy amíg a román állam nem biztosítja a kisebbségek alapvető jogait, addig „nem lehet méltó keretet biztosítani a pápalátogatáshoz”.
Tőkés László azzal a kéréssel fordult az EU vezetőihez és Ferenc pápához, hogy segítsék elő a demokratikus jogállamiság romániai feltételeinek megteremtését, az egyházi és vallásszabadság biztosítását. Szerinte amíg Románia nem képes a belpolitikai háborúskodásoknak és viszálykodásoknak véget vetni, az Unió elnökeként az európai kohézió és egységteremtés ügyét aligha tudja hitelesen és hatékonyan képviselni. Ennek értelmében mind a szocialista román kormánynak, mind a liberális ellenzék oldalán álló, német származású román államfőnek azon kellene lennie, hogy az uniós elnökség által meghirdetett idegengyűlölet elleni harc szellemében mindenekelőtt Romániában szüntessék meg az etnikai és vallási kisebbségekkel – köztük a magyarokkal – szembeni diszkriminációt, és velük együtt teremtsék meg az itteni társadalom egységét.
Kedd délutáni beszédében Viorica Dăncilă is kihangsúlyozta az idegengyűlölettel szembeni fellépés fontosságát, a Jean-Claude Juncker elnök nevében felszólaló Andrus Ansip EB-alelnök pedig azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a román uniós elnökség sikeressége a nemzet, a romániai társadalom egységétől függ.

 

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA