A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Tőkés László EU-képviselő
Eszmecsere Teodor Meleşcanu román külügyminiszterrel a román EU-elnökség prioritásairól
MÁÉRT - 2019. január 23., szerda 13:16

Miként a rotációs alapon működő EU-elnökség átvételekor minden esetben, ez alkalommal is a soros – román – elnökség külügyminiszterének meghallgatására került sor az Európai Parlament Külügyi Bizottságában (AFET) január 22-én. Teodor Melescanu minisztert David McAllister bizottsági elnök üdvözölte, majd átadta a szót a meghívottnak, aki – egészében véve – a román elnökség programját ismertette, melynek mottója: Kohézió mint közös európai érték. A román prioritásokról, célkitűzésekről és feladatokról, valamint az európai „kihívásokról” szóló, általánosságokban mozgó külpolitikai előterjesztést többségükben szokványos kérdések követték. A számos román és a többi képviselő feltűnő módon kerülte a Románia számára kényes, illetve kritikus kérdések felvetését. Legjobban Moldova ügye került előtérbe. A Románia ehhez való viszonyulását feszegető hozzászólásokra adott válaszában a veterán román politikus diplomatikus módon válaszolt, azt hangsúlyozva, hogy Bukarest számára elsőbbséget élvez a volt szovjet köztársaság föltétlen támogatása, illetve az Európai Unióba vezető útjának egyengetése anélkül, hogy bele akarna avatkozni annak pártpolitikai viszonyaiba. 
Hozzászólásában Tőkés László erdélyi képviselő a román elnökség európai egységre és kohézióra irányuló példás törekvései és a romániai belpolitikai helyzet közötti éles ellentétre mutatott rá. Országunkban az utóbbi harminc év folyamán talán még soha nem volt olyan megosztott a politikai élet és a társadalom, mint éppen mostanság. Külön probléma az a heves magyarellenes nacionalizmus, mely gyakran a Ceausescu-féle nacionálkommunizmus korszakára emlékeztet – mondotta –, majd  azt a kérdést tette fel, hogy ezen viszonyok közepette a román elnökség miképpen tudja európai célkitűzéseit megvalósítani, miközben odahaza nem képes a társadalmi-politikai kohéziót és egységet megteremteni. 
EP-képviselőnk következő kérdése a román–magyar stratégiai partnerségre vonatkozott, melynek keretében a két ország közötti külügyi kapcsolatokat, illetve a hivatali kollégájával, Szijjártó Péter külügyminiszterrel való tárgyalásokat a kölcsönös tiszteletet és a kiegyensúlyozottság jellemzi. Megköszönve Teodor Melescanu pártja, az ALDE európai képviselőinek elutasító szavazatát a magyarellenes Sargentini-jelentés ügyében, Tőkés László arra kérdezett rá, hogy az Európát elárasztó illegális migráció vonatkozásában milyen lehetőséget lát a román–magyar együttműködésre. 
A román külügyminiszter válaszában éppen azért tartotta fontosnak az európai kohéziót és konvergenciát, hogy ez a romániai helyzetre is jótékonyan visszahasson. A román–magyar kétoldalú kapcsolatokat viszont egyenesen „kitűnőnek” nevezte, külön is megemlítve, hogy az Unión belül – Németország után – Magyarország a második legjobb gazdasági partnere Romániának. Válaszában az I. világháború befejezésének centenáriumáról is említést tett, kihangsúlyozva, hogy az ezzel kapcsolatos nézeteltérések ellenére kapcsolataik a magyar féllel – beleértve a magyar kormányfőt is – kimondottan barátiak és szívélyesek. 
A külügyi bizottság elnöke köszönő szavaiban sok sikert kívánt a román EU-elnökségnek, és várakozását fejezte ki iránta.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA