A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Miként a rotációs alapon működő EU-elnökség átvételekor minden esetben, ez alkalommal is a soros – román – elnökség külügyminiszterének meghallgatására került sor az Európai Parlament Külügyi Bizottságában (AFET) január 22-én. Teodor Melescanu minisztert David McAllister bizottsági elnök üdvözölte, majd átadta a szót a meghívottnak, aki – egészében véve – a román elnökség programját ismertette, melynek mottója: Kohézió mint közös európai érték. A román prioritásokról, célkitűzésekről és feladatokról, valamint az európai „kihívásokról” szóló, általánosságokban mozgó külpolitikai előterjesztést többségükben szokványos kérdések követték. A számos román és a többi képviselő feltűnő módon kerülte a Románia számára kényes, illetve kritikus kérdések felvetését. Legjobban Moldova ügye került előtérbe. A Románia ehhez való viszonyulását feszegető hozzászólásokra adott válaszában a veterán román politikus diplomatikus módon válaszolt, azt hangsúlyozva, hogy Bukarest számára elsőbbséget élvez a volt szovjet köztársaság föltétlen támogatása, illetve az Európai Unióba vezető útjának egyengetése anélkül, hogy bele akarna avatkozni annak pártpolitikai viszonyaiba. 
Hozzászólásában Tőkés László erdélyi képviselő a román elnökség európai egységre és kohézióra irányuló példás törekvései és a romániai belpolitikai helyzet közötti éles ellentétre mutatott rá. Országunkban az utóbbi harminc év folyamán talán még soha nem volt olyan megosztott a politikai élet és a társadalom, mint éppen mostanság. Külön probléma az a heves magyarellenes nacionalizmus, mely gyakran a Ceausescu-féle nacionálkommunizmus korszakára emlékeztet – mondotta –, majd  azt a kérdést tette fel, hogy ezen viszonyok közepette a román elnökség miképpen tudja európai célkitűzéseit megvalósítani, miközben odahaza nem képes a társadalmi-politikai kohéziót és egységet megteremteni. 
EP-képviselőnk következő kérdése a román–magyar stratégiai partnerségre vonatkozott, melynek keretében a két ország közötti külügyi kapcsolatokat, illetve a hivatali kollégájával, Szijjártó Péter külügyminiszterrel való tárgyalásokat a kölcsönös tiszteletet és a kiegyensúlyozottság jellemzi. Megköszönve Teodor Melescanu pártja, az ALDE európai képviselőinek elutasító szavazatát a magyarellenes Sargentini-jelentés ügyében, Tőkés László arra kérdezett rá, hogy az Európát elárasztó illegális migráció vonatkozásában milyen lehetőséget lát a román–magyar együttműködésre. 
A román külügyminiszter válaszában éppen azért tartotta fontosnak az európai kohéziót és konvergenciát, hogy ez a romániai helyzetre is jótékonyan visszahasson. A román–magyar kétoldalú kapcsolatokat viszont egyenesen „kitűnőnek” nevezte, külön is megemlítve, hogy az Unión belül – Németország után – Magyarország a második legjobb gazdasági partnere Romániának. Válaszában az I. világháború befejezésének centenáriumáról is említést tett, kihangsúlyozva, hogy az ezzel kapcsolatos nézeteltérések ellenére kapcsolataik a magyar féllel – beleértve a magyar kormányfőt is – kimondottan barátiak és szívélyesek. 
A külügyi bizottság elnöke köszönő szavaiban sok sikert kívánt a román EU-elnökségnek, és várakozását fejezte ki iránta.