A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
A jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló vitáról
MÁÉRT - 2019. január 31., csütörtök 13:21

Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság első alelnökének előterjesztésével vette kezdetét január 30-án a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló vita az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén. Amint arra hozzászólásában Tőkés László EP-képviselő is rámutatott, az újabb magyarellenes parlamenti akció egyenes folytatását jelenti Judith Sargentini zöldpárti képviselő tavaly szeptemberi jelentésének, amely a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás beindítását kezdeményezte Magyarország ellen. A magyarfóbiájáról elhíresült holland politikus szerint azért volt szükség a magyar kérdés újbóli napirendre tűzése, mivel Magyarországon napról napra romlik a helyzet, és – úgymond – „haldoklik a demokrácia”.
Több balliberális és hozzájuk csatlakozva néhány néppárti képviselő valóságos bűnlajstromot olvasott a magyar kormány fejére. Velük szemben Deutsch Tamás fideszes képviselő Magyarország újbóli pellengére állításának valódi okát abban látta, hogy a bevándorláspárti politikusok a közelgő EP-választások kampányrendezvényeként kényszerítették ki a parlamenti vitát, ezáltal zsarolva és gyakorolva nyomást országunkra.
Erdélyi képviselőnk éles szavakkal ítélte el azokat a nemzetidegen magyar ellenzéki képviselőket, akik odahaza a túlóratörvény ürügyén anarchiát gerjesztő, erőszakos demonstrációk, országgyűlési obstrukció és a magyar televízió „megszállása” révén próbálták destabilizálni a törvényes rendet, ezáltal szolgáltatva muníciót a brüsszeli magyarellenes támadásokhoz.
Az EP balliberális magyar képviselői ezúttal sem hazudtolták meg magukat. Szanyi Tibor azzal a valótlansággal mocskolta hazáját, hogy a köztelevízió székházában „verőlegények ütlegelték az ellenzéki képviselőket”. Jávor Benedek Vladimir Putyin rendszeréhez hasonlította Orbán Viktor kormányzatát, melyet – kirívó módon – a jobbikos Balczó András is szidalmazott.
Melania Ciot, az EU soros elnökségét betöltő Románia európai ügyekért felelős államtitkára a jogállamiság és az alapjogok elvi fontosságát hangsúlyozva, érdemben nem foglalt állást a vitában, melyet amúgy általános érdektelenség övezett.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA