A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A hétvégén tartották meg a várdaróci Kakasütést, mely több szempontból is rendhagyó volt az előzőekhez képest. Most először volt kétnapos régiónk legnagyobb farsangzáró rendezvénye.
 
 
A kakasütés régiónk több településén – Bellyén, Kopácson, Várdarócon, Karancson, Laskón – is ismert farsangi néphagyomány volt egykor.
 „…húshagyókedd délutánján valamelyik kocsma előtti téren levágott kakasfejet vagy élő kakast ástak le a földbe. Az érdeklődő nézők és a vállalkozó szellemű fiatal férfiak körülállták. A kakasütésre vállalkozó szemét kendővel bekötötték. (…) Alaposan körbe forgatták, s kezébe hosszabb botot adtak, amellyel le kellett ütnie a kakas fejét. Ha többszöri próbálkozás után sem sikerült neki, más kísérletezhetett. (…) Akkor ért véget a játék, ha valaki eltalálta a kakasfejet.“ – többek között ezt írja Lábadi Károly a Drávaszög lexikonban a kakasütésről.
Hogy ma is ismerjük ezt a hagyományt, az a várdaróci fiataloknak köszönhető, akik tizenhat évvel ezelőtt felélesztették ezt a régi népszokást, majd a Várdaróc Magyar Kultúregyesület egy nagyszabású farsangi programot kerekített köré. Mára a faluközösség egyik legnagyobb rendezvényévé nőtte ki magát.
- A kakasütést először terveztük kétnaposra. Minden évben hatalmas az érdeklődés a főzőverseny iránt, s tanulva az előző évi tapasztalatokból, ezt a programot idén vasárnapra tettük, hogy még több helyet tudjunk biztosítani a jelentkezőknek – mondta Micheli Zsolt, a Várdaróc Magyar Kultúregyesület elnöke.
 
Idén „veterán“ kakasai is voltak a felvonulásnak
A szombati program a Darócz étterem előtt kezdődött, itt gyülekeztek a „kiskakasok“, vagyis a kakasjelmezbe öltözött gyerekek, szüleikkel és kísérőikkel. A gyerekprogramban több tanintézmény is részt vett, a várdarócin kívül Laskó, Kopács és Eszék magyar iskolái, valamint a szentlászlói Petőfi Sándor kultúregyesület hozta el gyermektánccsoportjának a tagjait. Innen vonultak fel ötletes és kreatív kakasjelmezekbe öltözve a templomig és vissza, útközben népes nézőközönségük akadt, sokan voltak kíváncsiak a menetre. A felvonulás után a faluközpontban próbálhatták ki magukat a kakasütésben, de egyéb ügyességi játékokban is.
A szombati program ideje alatt a kultúregyesület nőtagjai a konyhában szorgoskodtak – idén is több ezer fánkot sütöttek, amit folyamatosan kínáltak az eseményen. A gyerekprogram után következett a felnőttek kakasütése. A nagyobb „kakasok“ az egész falun végigvonultak, útközben körbeugrálták a kint álló asszonyokat, lányokat, akiktől tojást kaptak cserébe. A kakasmenetet színesítette két lovas kocsi is. Az egyiken foglaltak helyet a zenészek, a másikon pedig farsangi jelmezesek ültek, továbbá egy csónak és egy kályha is gazdagította a szekér díszletét. Ezek a tárgyak – tudtuk meg az egyesület vezetőjétől – az árvíztől való megmenekülést, a bő termést és a családi tűzhelyet szimbolizálják az egykor nádasokkal szegélyezett faluban. Az idei kakasütésnek voltak először „veterán kakas“ résztvevői is, az egyesület felnőtt tagjai is magukra öltötték a tarajos jelmezt, és bebizonyították, hogy „kakaskodásban“ van még tanulni valójuk a fiatalabbaknak. Lelkesen ugrálták körbe a faluközpontban a lányokat és állították a plüss kakasfej elé őket, akik bekötött szemmel, hosszú doronggal igyekeztek eltalálni azt. Végül egy helyi lánynak, Péter Valentinának sikerült a feladat.
 
„A farsangi programsorozat méltó lezárása a kakasütés“ – mondta parlamenti képviselőnk
A program kultúrműsorral folytatódott, melynek kezdetére szinte egy ülőhely sem maradt szabadon a kultúrotthonban.
Micheli Zsolt köszöntötte a vendégeket, majd Jankovics Róbert, magyarságunk parlamenti képviselője, De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul és Željko Cickaj, a Bellyei járás elöljárója szóltak a közönséghez. Az eseményen jelen volt továbbá Matijević Olivér, a HMDK ügyvezető elnöke, Munk Erik és Varga Gábor, a Bellyei járás magyar elöljáró-helyettesei és Tabányi Pál, Maglód (Magyarország) polgármestere is.
Parlamenti képviselőnk elmondta, gazdag farsangi rendezvénysorozaton van túl közösségünk, több nagyszabású farsangi programra is sor került az elmúlt időszakban, s ennek méltó lezárása a várdaróci kakasütés. Azt is hangsúlyozta, hogy a várdaróci magyar közösség munkáját csakúgy, mint eddig, a jövőben is támogatni fogja. Visszaemlékezett a tavalyi templomfelújításra, amely az idén folytatódni fognak. Erre a célra – tette hozzá – 300 ezer kúnát hagytak jóvá, továbbá a kultúrotthon tatarozására is sor kerül, állami és járási támogatásból.
A kultúrműsorban a Várdaróc Magyar Kultúregyesület gyermektánccsoportja és ifjúsági táncegyüttese, a csúzai kultúregyesület színjátszói, valamint a kiskőszegi HMDK-alapszervezet tánccsoportja szerepeltek. Az est bállal ért véget, ahol a kórógyi Aranycsárdás és a Csernicsek Twins Band szolgáltatta az zenét.
 
Harmincan neveztek be a főzőversenyre
A vasárnapi főzőversenyre harminc csapat nevezett be. Az időjárás kedvezett a rendezvénynek, megtelt a kultúrotthon udvara, így amíg a kakashús megfőtt, kellemes hangulatban telt az idő.
A kultúrotthon nagyterme vasárnap este is az utolsó helyig megtelt, az emberek kíváncsian várták a  zsűri döntését. Értékelésük szerint a harmadik legjobb ételt a várdaróci Molnár Róbert főzte, a kopácsi Kettős Áron második lett, az idei kakasütés első díját pedig a várdaróci vadászegyesület nyerte el. A kakasütés lebonyolításába a település mindegyik civil szervezete besegített. A rendezvényt a Bethlen Gábor Zrt. (Budapest), a HMDK, a zágrábi Kisebbségi Tanács, a Bellyei járás és a Bellyei járás Turisztikai Közössége támogatta