A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Nyolc év telt el azóta, hogy a közel-keleti és észak-afrikai régión (Middle East and North Africa – MENA) végigsöpörtek az „arab tavasz” néven elhíresült tüntetések és tömegmegmozdulások, amelyek az önkényuralmi rendszerek jóhiszeműen elvárt bukása és az arab világ demokratikus átalakulása helyett az addigi válság fokozódását és további súlyos problémákat vontak maguk után. A régióban lezajlott viharos fejlemények nyomán az Európai Unió 2015-ben felülvizsgálta szomszédságpolitikáját, ez alkalommal pedig az Európai Parlament újból a Maghreb- és a Mashreq-országokból összetevődő MENA-régió helyzetének kiértékelésére vállalkozott.
A jelentés részletező alapossággal elemzi a Marokkóban, Algériában, Tunéziában, Líbiában, Egyiptomban, Libanonban, Jordániában és Szíriában fennálló helyzetet, és a térségben előállott új kihívások, úgymint a kirobbant konfliktusok, a terrorfenyegetés és a menekültválság, továbbá a mélyülő nyomor, az aggasztó méreteket öltött munkanélküliség, a szociális és a politikai kirekesztés, valamint az ifjúság sokszorosan hátrányos helyzete ismeretében az Unió elkötelezettségét fejezi ki aziránt, hogy a déli szomszédságpolitika keretében fokozott erőfeszítéseket tesz és támogatási stratégiát léptet életbe az érintett országcsoport megsegítése céljából.
Tőkés László EP-képviselő tegnap késő esti felszólalásában mindenekelőtt elismerésének adott hangot az Unió azon törekvése iránt, hogy érdemi szerepet vállaljon a sokrétű válság sújtotta Földközi-tengeri régió jövőjének alakításában. Továbbá kiemelt módon szólt a migrációs válságról, mely növekvő mértékben egyik legsúlyosabb problémáját jelenti a térségnek és ezzel együtt az illegális bevándorlók által ostromlott Európának. Közös érdeke tehát mindkét félnek, hogy megoldást találjon a népvándorlásszerű migrációra, Afrika szubszaharai területének az „átmenő forgalmát” is számításba véve.
Erdélyi képviselőnk hozzászólásában az Unió elhibázott migrációs politikájának a felülvizsgálatát sürgette, az ENSZ globális bevándorlási „csomagjának” a kritikátlan átvételét is beleértve. A „magyar modellt” ajánlotta a törvényhozók figyelmébe, mely – úgymond – nem a bajt kívánja Európába importálni, hanem a segítséget karja a rászoruló országokba vinni. A korán jött s elfagyott „arab tavasz” súlyos következményei csak széles körű összefogással és a kárvallottak hazájukban való hathatós gazdasági támogatásával volnának jóra fordíthatók.