A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A romániai jogállamiság már-már feltartóztathatatlan további romlása következtében alig fél év után az Európai Parlament tegnap, április 15-én váratlanul újból napirendjére tűzte a kérdés megvitatását. Emlékezetes, hogy az európai képviselő-testület tavaly október elején Viorica Dancila miniszterelnök jelenlétében mondott szigorú ítéletet a romániai állapotokról. Az elhangzott súlyos kritikák három hétre rá Klaus Iohannis államelnök strasbourgi látogatását, az Európa jövőjéről rendezett parlamenti vitát is beárnyékolták. A tovább súlyosbodó jelenlegi helyzetben az EU soros elnökségét betöltő román kormányzat egyetlen képviselője sem vett részt abban a vitában, mely egyenesen az uniós szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás beindítását helyezte kilátásba országunkkal szemben.
Egyperces felszólalásában Tőkés László európai képviselő a felsorolt alkalmakhoz kapcsolódva mutatott rá, hogy a bizottsági dokumentumokból és a parlamenti előterjesztésekből rendre kimarad az a rendszerszintű kisebbség-, illetve magyarellenesség, amely – a törvényhozás és az igazságszolgáltatás terén elkövetett visszaélések, valamint az állami szinten érvényesülő korrupció mellett – a maga nemében szintén a romániai jogállamiság súlyos sérelmét jelenti.
Erdélyi képviselőnk konkrét formában újból kitért székely politikai foglyaink, Beke István és Szőcs Zoltán esetére, akiknek jogorvoslati kérelmét április 9-én a legfelsőbb bíróság elutasította, öt-öt éves börtönbüntetésük letöltését helybenhagyva. Feltétel nélküli szabadon bocsátásukat követelve képviselőnk a közel 100 ezer euró összegű, képtelen pénzbírsággal sújtott korondi polgármester, Katona Mihály meghurcoltatását is szóvá tette, a magyar nyelv használata miatt kirótt jogtalan pénzbüntetés azonnali eltörléséhez és a hasonló diszkriminatív esetek megoldásához kérve a parlament és a bizottság hathatós támogatását.
Említésre méltó, hogy október elején Tőkés László levélben kereste meg Antonio Tajani EP-elnököt, valamint Frans Timmermans bizottsági alelnököt annak céljából, hogy a romániai jogállamiság számonkérése rendjén az erdélyi magyarság helyzetének rendezését is elősegítsék. Közbenjárása eredménytelensége láttán ez alkalommal is hasonló kérelemmel fordult az európai intézmények nevezett vezetőihez.
Képviselőnk megítélése szerint most, a román EU-elnökség időszakában, valamint az európai parlamenti választások közeledtén különösképpen időszerű, hogy az Unió az eddiginél határozottabban lépjen fel őshonos nemzeti kisebbségei védelmében – legalább oly mértékben, mint a területére beözönlő migránsok érdekében.