A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Tőkés László EMNT-elnök
Nemzetközi konferencia a kisebbségi oktatásról, nyelvi- és emberi jogokról
MÁÉRT - 2019. május 8., szerda 11:36

NAz európai nemzeti kisebbségek oktatási, nyelvi- és emberi jogaival foglalkozó konferenciát szervezett Brüsszelben a Tom Lantos Intézet és Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi főbiztosa – az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózattal (ELEN) partnerségben. Az eseményen jelen volt és felszólalt Sándor Krisztina, a Tőkés László által elnökölt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke is.
Beszéde elején Sándor Krisztina röviden ismertette az erdélyi magyar kisebbség romániai helyzetét, kihangsúlyozva: az 1,2 milliós romániai magyarság a legnagyobb számbeli kisebbség Közép-Kelet-Európában, s noha a román állam papíron biztosítja a kisebbségeket megillető jogokat, azok a valóságban gyakran sérülnek és számos esetben figyelmen kívül hagyják őket.
Az EMNT ügyvezető elnöke részletekbe menően mutatta be a romániai oktatás, azon belüli is a kisebbségek nyelvén zajló oktatás helyzetét, majd rámutatott: a román oktatási rendszer túlközpontosított, nem veszi figyelembe a nemzeti kisebbségeket érintő sajátosságokat, a román nyelvet pedig nem idegen nyelvként tanítják az egyes kisebbségek, így az erdélyi magyar közösség diákjainak, hátrányos helyzetbe hozva ezzel tanulók ezreit.
Felszólalásában Sándor Krisztina az EMNT különböző ajánlásait fogalmazta meg – a romániai oktatási rendszerre vonatkozóan. Az EMNT ügyvezető elnöke kitért a romániai jogállami keretek megerősítésére, valamint a kisebbségi nyelvoktatásra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának fontosságára is. „A román törvényalkotás során, valamint a miniszteri- és kormányrendeletek esetében, a létrejövő szabályok összhangba kell kerüljenek a már meglévő kisebbségi nyelvoktatási rendelkezésekkel, s figyelembe kell vegyék a nemzetközi jog előírásait is. A kisebbségek számára keretprogramok létrehozására van szükség, ezek megalkotásához pedig független szakértőket kellene bevonni. Ugyanakkor hiánypótló jelleggel kell elkészíteni és elfogadni a nemzeti kisebbségek oktatására vonatkozó stratégiai dokumentumot, e folyamatba pedig be kell vonni az adott kisebbségek képviselőit, valamint a kisebbségi jogok szakértőit is” – szorgalmazta Sándor Krisztina. Az EMNT ügyvezetője hozzátette: a román oktatási minisztériumnak – munkája során – figyelembe kellene vennie a többnyelvűségi kritériumokat, a vegyes iskolák nyelvi- és kulturális térképének pedig tükröznie kell az adott régió többnyelvűségét. „Létre kell hozni és a megfelelő anyagi forrásokkal kell ellátni azt a szakértői bizottságot, melynek feladata a jóváhagyott és lefordított tankönyvek minőségének javítása és ellenőrzése, valamint a kisebbségi nyelven történő oktatásra vonatkozó jelentős döntések meghozatalakor szükség van a széleskörű konzultációra, bevonva a terület illetékes, kisebbségi oktatással és emberi jogokkal foglalkozó, szakembereit. Végezetül pedig javasoljuk egy kiegészítő finanszírozási keret létrehozását, mely a kisebbségi nyelven zajló oktatáshoz kapcsolódó többletköltségeket biztosítaná, így például a tankönyvek fordítását is” – mondta Sándor Krisztina.
A felszólalás anyagát és az abban foglalt konkrét javaslatokat az EMNT írásban is eljuttatja a szervezőknek, akik tovább hasznosíthatják azt.
A korábban erdélyi látogatást tevő kisebbségügyi főbiztos, Fernand de Varennes és a Tom Lantos Intézet közös szervezésében zajló európai regionális fórumon egyszerre voltak jelen az európai intézmények, a tagállamok képviselői, valamint a nemzeti és nyelvi kisebbségek civil szervezetei – közölte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA