A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Tőkés László EMNT-elnök
Rendkívüli oktatási konferenciát tartottak Marosvásárhelyen
MÁÉRT - 2019. május 12., vasárnap 15:46

„Hogyan tovább, erdélyi magyar oktatás?” címmel szervezett rendkívüli oktatási konferenciát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács május 10-én Marosvásárhelyen, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai épületében. A közéleti vezetők és szakértő előadók részvételével lezajlott egész napos konferenciával a szervezők célul tűzték ki egy problématérkép összeállítását az erdélyi magyar közép- és felsőoktatásról, valamint ehhez kapcsolódva megoldási lehetőségeket is kerestek.
„Az EMNT a Székely Nemzeti Tanáccsal közösen tavaly ősszel itt, Marosvásárhelyen emlékezett meg azonos nevű történelmi, illetve jogelődeik megalakulásának a 100. évfordulójáról. A Vártemplomban megtartott rendezvényünk központi gondolata ez volt: Válasz Trianonra: az autonómia. Kisebbségi állapotunk mostani centenáriumi időszakában erdélyi magyar oktatásunk sem adhat más és jobb választ a hogyan tovább kérdésére ennél” – mondta megnyitóbeszédében Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. „Állhatatosan folytatnunk kell egzisztenciális küzdelmünket, egyetlen pillanatra sem adva fel a közösségi önrendelkezés, jelen összefüggésben pedig a tanügyi autonómia iránti igényünket és jogos követelésünket. Mondom ezt amiatt, mert a mindennapok lélekölő szélmalomharcaiban és a szorító körülmények kiszolgáltatottságában igencsak hajlamosak vagyunk a kompromisszumként tálalt megalkuvásra, akarva-akaratlanul is balek vagy cinkos partnereivé válva ezáltal a mindenkori többségi hatalomnak a saját elnyomatásunkban. Ennek jegyében mi magunk is egyre lejjebb adjuk, teljes körű jogok helyett beérjük kegyes engedményekkel, s már a túlélés létminimumát is képesek vagyunk sikertörténetként prezentálni” – jelentette ki az erdélyi európai parlamenti képviselő.
„A Petőfi–Schiller-egyetem magvában holt tervének meghiúsulása nyomán erdélyi történelmi egyházaink voltak azok, amelyek hivatásuk magaslatán állva és felhagyva a politikai opportunizmus kényelmes álláspontjával, készek voltak a magyar egyetemalapítás korszakos feladatának a teljesítésére. Most, amikor a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium elleni újabb megsemmisítő szándékú támadások és a románosítás dicstelen szerepét vállaló Petru Maior Egyetembe beolvasztott Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem már-már reménytelen helyzete ismételten teljes defenzívába szorítják az erdélyi magyar oktatásügyet, a Partiumi és a Sapientia egyetemek létrehozása tanulságos és követendő példával szolgál arra nézve, hogy az éppen fennálló, kedvezőtlen országos tanügyi viszonyokat meghaladva, a helyzetteremtő politika lehetőségeit felfedezve miképpen keressük a kiutat a romániai magyar oktatásügy jelenlegi helyzetéből” – mondta az EMNT elnöke. Tőkés László hozzátette: a diktatúra bukása óta eltelt harminc évre visszatekintve sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a rendszerváltozás nemhogy a kisebbségpolitikában, de a tanügy terén sem ment végbe. „A rész – a magyar oktatás – törvényszerűen osztozik az egész – az országos román oktatási rendszer – sorsában, a maga sajátos nehézségeivel és hátrányaival megtetézve. Egyáltalán: van-e lehetőség kitörni ennek az általánosan kedvezőtlen és bennünket is visszahúzó áldatlan állapotnak a kényszerhelyzetéből? Egyetlen kitörési pontnak a tanügyi önrendelkezés feltételeinek a megteremtését látom. Habár ennek megvalósítása – a hazai valóság ismeretében – szinte a lehetetlennel határos: le kell vetnünk a poszt-nacionálkommunista román oktatásügy kényszerzubbonyát, ki kell szabadulnunk a többségi oktatás asszimilációs rendszerének a szorításából, és a lehetséges nemzetközi, valamint az elengedhetetlenül szükséges magyarországi politikai támogatás megszerzésével meg kell teremtenünk önálló magyar oktatási rendszerünket, más szóval: tanügyi autonómiánkat. Ennek elérése céljából pedig egy új alapokra helyezett, önálló erdélyi magyar oktatáspolitikára, tanügyi stratégiára van szükségünk” – hangsúlyozta a püspök.
Beszédében Tőkés László megköszönte Sándor Krisztinának, az EMNT ügyvezető elnökének és munkatársainak a konferencia megszervezését, s hogy egy asztalhoz ültették az erdélyi magyar oktatásügy felelős képviselőit. „A körülmények úgy hozták, hogy az elnök asszony éppen a napokban vehetett részt és szólalhatott fel azon a brüsszeli nemzetközi konferencián, mely az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt, Fernand de Varennes kisebbségügyi főbiztos jelenlétében vitatta meg az európai nemzeti kisebbségek oktatási és nyelvi jogait, s melynek tanulsága szerint a kisebbségi közösségek elidegeníthetetlen emberi joga az anyanyelvű oktatáshoz való minden szintű, akadálytalan hozzáférés. Végezetre magyar politikai eszköztárunk lehetőségeire hívnám fel a figyelmet. Orbán Viktor miniszterelnök mindaddig nem volt hajlandó támogatni Románia tagságát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD), amíg a román kormány nem rendezi a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum ügyét. Ehhez hasonlóan az RMDSZ-nek Románia schengeni csatlakozását sem volna szabad támogatnia – amint mostani választási kampányában teszi – mindaddig, amíg a romániai magyar oktatásügy tételesen megfogalmazott problémái nem rendeződnek. Sőt, az RMDSZ-nek a román kampánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodást is fel kellene mondania, amennyiben a MOGYE helyreállítása nem történne meg. Egy reális politikai alkupozícióban nincs helye a finomkodásnak. Erdélyi magyarságunk létfontosságú ügye megköveteli tőlünk a politikai bátorságot” – jelentette ki Tőkés László.
A konferencia résztvevői szorgalmazták, hogy az illetékesek a lehető legmagasabb szinten egyeztessenek a magyar kormánnyal is a MOGYE-ügy legkedvezőbb rendezése érdekében. Zárásként Sándor Krisztina elmondta: az eseményen elhangzottakat, valamint a megfogalmazott javaslatokat és problémákat írásban is összesítik, majd eljuttatják az oktatással foglalkozó szervezetekhez és hatóságokhoz – közölte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA