A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Az erdélyi magyarságot, illetve a teljes erdélyi lakosságot fenyegető kettős ostromról beszélt hétfői sajtótájékoztatóján az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Csomortányi István elmondta, egyrészt a balkáni sovinizmus keseríti meg mindennapjainkat, másrészt az erdélyi hagyományos értékeket a nyugati liberalizmus import is fenyegeti – utalt ezzel a múlt hétvégi kolozsvári LMBTQ-menetre. Az is látható, hogy Európa kettős mércével mér Erdély esetében, hiszen amíg az erdélyi magyarság közösségi jogaival szemben tökéletesen érdektelen, addig a kolozsvári melegfelvonuláson felszólalt Köln alpolgármestere, valamint Spanyolország és Franciaország tiszteletbeli konzuljai is – tette hozzá.
Az EMNP keresztény értékeket valló jobboldali konzervatív pártként egyik legfontosabb értéknek a családot tekinti, és bár a látszat szerint ártalmatlan a szivárványos zászló kolozsvári megjelenése, tagadhatatlan az ez alatt a szimbólum alatt évtizedek óta működő csoportok tevékenységének káros eredménye a nyugat-európai társadalmakra nézve. Ezen kettős ostrom alatt áll ki a Néppárt két olyan ügy mellett, melyek az erdélyi magyarság szempontjából nagyon fontosak, ugyanis világos, hogy a román állam egyre gyakoribb támadásokat indít a magyar közösség szimbólumai ellen.  A magyar és a székely zászló mellett ilyen közösségi szimbólum az úzvölgyi katonatemető is. Amit a román közösségnek a mărăse?ti temető jelent, azt szimbolizálja a magyarságnak az Úz völgyi temető – vont párhuzamot Csomortányi István.
Teljesen világos, hogy aki kitervelte a magyar katonai temetőben végrehajtott gyalázatos eseménysorozatot, az magát a magyar közösséget akarta megtámadni. Éppen ezért a Néppárt június 18-án, kedden demonstrációt szervez Csíkszereda megyei jogú város főterén, a prefektúra épülete előtt, ahol kérni fogják a prefektus azonnali lemondását vagy leváltását, az úzvölgyi temető államosításának megállítását, illetve a temető eredeti állapotának visszaállítását, közölte a Néppárt elnöke.
A magyarság egy másik fontos közösségi jelképe Szent László tervezett nagyváradi lovasszobra. A város magyar közösségének 150 éves óhaja ez. Ismerve a demográfiai és történelmi realitásokat a magyar közösség elfogadja, hogy a város román közössége három szobrot is állított a város főterén, ugyanakkor a legkevesebb, ami a város lakosságának mai napig egynegyedét alkotó magyarságnak jár, az Szent László királyunk lovasszobra az általa alapított város főterén, jelentette ki a Néppárt elnöke.
A szobor helyszíneként a Szent László-plébániatemplom és a városháza épülete szomszédságában található térrész jöhet szóba, ami mind városrendezési mind jelképes szempontból megfelel a célnak, tette hozzá Csomortányi. A normalitás része az, hogy egy város központjában a városalapítónak szobra álljon, szögezte le a pártelnök. Éppen ezért a közelmúltban szervezett tüntetés megismétlését tervezik, ezúttal imalánc formájában kérve a főtéri szoborállítást. A politikai beszédektől mentes demonstráción történelmi egyházaink képviseletében kérik majd a nagyváradi magyarok a szoborállítás jóváhagyását.
Záró gondolatként a Néppárt elnöke elmondta: az elmúlt száz évben az erdélyi magyarság mindig békés úton, a törvények betartásával kérte jogait, más eszközök híján. Továbbra is a törvényesség útját járva kell jogainkat érvényesíteni, ugyanakkor látva a román állam részéről egyre gyakrabban ismétlődő magyarellenes lépéseket, fel kell készülnünk arra, hogy akár tüntetéseken, köztereken is meg kell jelenítenünk a magyar közösség érdekeit, akkor is, ha a siker nem azonnali, ehhez a párt elnöke a magyar közösség valamennyi tagjának kitartását kérte – közölte az. Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája.