A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Tőkés László EMNT-elnök
„Megmozgatjuk Európát” – a Partiumban is elkezdődött az aláírásgyűjtés a nemzeti régiókért
MÁÉRT - 2019. június 30., vasárnap 22:36

Június 28-án a Partiumban hivatalosan is kezdetét vette a Székely Nemzeti Tanácsnak a történelmi régiókról szóló európai polgári kezdeményezéséhez kötődő aláírásgyűjtés. A gyűjtés megkezdését egy, a 7. Szent László Napok keretében megszervezett közéleti fórumon jelentette be Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. 

A fórumot megelőzően Tőkés László és Izsák Balázs közösen megkoszorúzták a nagyváradi várban nemrég kialakított, Szent László király (ur. 1077–1995) feltételezett sírját jelölő emlékhelyet. A városalapító lovagkirályt halála után a belső várudvarban egykor állott székesegyházban helyezték örök nyugalomra, melléje később még két magyar uralkodót temettek, I. Máriát (ur. 1382–1385, 1386–1395) és férjét, Luxemburgi Zsigmondot (ur. 1387–1437). Ők egy ideig társuralkodókként regnáltak, egyelőre csak az utóbbi feltételezett nyughelyét jelöli emléktábla. A középkori székesegyház elpusztult az idők viharában – a koronás fők síremlékeivel és maradványaival egyetemben –, korunk régészei azonosították egykori fekvését.
A fórumon Izsák Balázs örömét fejezte ki, amiért eljöhetett az az idő, amikor a magyar kormány és a székelység képviselői közösen léphetnek fel a székelyek jogaiért. A magyar kormány beavatkozásának is köszönhető, hogy a polgári kezdeményezés zöld utat kaphatott, annak ellenére, hogy Románia és Szlovákia is a kezdeményezés ellen lépett fel. Az SZNT elnöke elmondta: a kezdeményezés legalább annyira az európai régiók közötti egyenlőségről és sajátos kultúránk megőrzéséről szól, mint amennyire a kohéziós alapok részrehajlás mentes elosztásáról. A román kormány az EU-tól érkező kohéziós alapokat diszkriminatív módon használja fel, a Székelyföldre alig jut a pénzből, míg más régiókat kiemelten fejlesztenek. Ez éppen ellentétes a kohéziós alapok igazi céljával, hiszen azoknak elsősorban a leszakadó régiók felzárkóztatását kellene szolgálnia. Izsák kifejtette: az aláírásgyűjtésre rendelkezésre álló egy év jó alkalom az autonomista mozgalmak megerősödésére, mind a Székelyföld, mind a Partium esetében, de Kárpát-medencei értelemben minden régió meg kell találja a módját identitása megőrzéséhez. Erről szól valójában a kezdeményezés, amiben számítanak a Kárpát-medence teljes magyarságára és az európai, hasonló sorsban osztozó kisebbségekre is.  A kérdés az, hogy egy év múlva a nemzeti régiók mekkora legitimitást tudnak felmutatni Brüsszelben, meg tudják-e mutatni 50 millió kisebbségben élő ember akaratát. „2020. május 7-e után mindenképpen új helyzet áll elő, ehhez viszont mindannyiunk aláírására szükség lesz” – zárta felszólalását az SZNT elnöke.
Tőkés László felszólalásában szembe állította Nyugat-Európa önfeladás útján haladó társadalmait azokkal a társadalmakkal, ahol még él a keresztény-nemzeti identitás megőrzésének, továbbadásának igénye. Felhívta a figyelmet arra, hogy a sokat emlegetett ötvenmilliós európai őshonos kisebbségi tömeg jelentős része már az önfeladás útján halad, ezért a nemzeti régiókról szóló kezdeményezés elindítói tulajdonképpen értük is harcolnak. „A Kárpát-medencei magyarság utolsó száz évére visszatekintve nekünk sincs túl sok okunk örömre, az erdélyiek példáján lemérhető, hogy a román főhatalom egy pillanatra sem hagyott fel a magyarság eltüntetését célzó politikájával. Sem az európai sem a romániai helyzet nem kedvez nekünk” – vonta le a következtetést az EMNT elnöke, majd hozzátette: éppen ezért valóban nagy előrelépés, hogy Székelyföld és Budapest legalább közösen tud megszólalni a kérdésben. „Az EMNT és a Néppárt szívvel lélekkel kiáll a közös ügy mellett, a nemzeti összetartozás évét ilyen módon is meg lehet tölteni tartalommal” – jelentette ki Tőkés László.
Csomortányi István, a Néppárt elnöke az elmúlt három évtizedben célt tévesztett közösségi akaratról szólva kijelentette: az egykori eszköz, mára öncéllá vált. „Már nem nagy volumenű, létfontosságú közösségi céljainkért küzdünk, hanem egy célszám eléréséért, az 5% megugrásért. Óriási feladat egymillió aláírás összegyűjtése az adott körülmények között, de a Néppárt minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni a cél elérése érdekében. A Néppárt a munkában számíthat nemzetközi szövetségeseire is, hiszen Szilágyi Zsolt munkájának köszönhetően kiváló kapcsolatokat ápol az Európai Szabad Szövetségbe tömörült regionális pártokkal” – fejtette ki Csomortányi. „Fel kell készülnünk arra is, hogy a közösség akaratát közvetlen módon mutassa ki, az aláírásgyűjtés ennek lehet az egyik eszköze, így az elvárt eredmény mellett az is eredmény lehet, hogy a gyűjtés végén egy öntudatosabb, közösségi ügyei iránt érzékenyebb, akaratában megerősödött közösség leszünk. Ennek természetes módon Partium is részese kell legyen, hiszen a kezdeményezés nem csupán Székelyföldről szól. Kiváló alkalom ez, hogy megmutassuk, együtt tudunk dolgozni ebben a kérdésben is. A feladat adott, innentől kezdve pedig erőnket megfeszítve dolgoznunk kell” –summázott Csomortányi István.
A közéleti fórumot Szilágyi Zsolt, a Néppárt kül- és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője moderálta, aki jelezte: itt a lehetőség a kezdeményezést támogató ívek aláírására is – közölte az az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája.
Ezután egy bensőségesebb esemény következett a közéleti sátorban: Temesvár 30 – ahonnan kiindult a forradalom címmel találkozót és beszélgetést tartottak a temesvári református gyülekezet tagjaival, amelyen részt vett egykori lelkipásztoruk, Tőkés László későbbi királyhágómelléki református püspök is.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA