A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Tőkés László EMNT-elnök
Beke és Szőcs helyzetéről az EMI-táborban
MÁÉRT - 2019. augusztus 12., hétfő 07:52

A magyar közösségnek nem sikerült előrelépni – hangzott a felvezetés az Egy év elteltével a Beke-Szőcs-ügyről című augusztus 10-i fórumon az Erdély Magyar Ifjak által szervezett gyergyószentmiklósi nyári táborban. A Sorbán Attila Örs EMI-elnök moderálásával zajló beszélgetésen Kulcsár-Terza József, a román parlament tagja és Szőcs Csongor, a bebörtönzött Szőcs Zoltán testvére foglalták össze az ártatlanul elítélt kézdivásárhelyi férfiak ügyének fejleményeit. Beke István felesége nem tudott eleget tenni a beszélgetésre szóló meghívásnak, levélben megfogalmazott üzenetét vitaindítóként olvasta fel a moderátor. (E levelet nemrég a tusnádfürdői nyári szabadegyetem és diáktábor záró fórumán Tőkés László püspök is ismertette.)
A levélben Beke Csilla nehezményezi, hogy az ártatlanul elítélt férfiak esetében, a meghurcoltatásuk kezdete óta eltelt közel négy év nem bizonyult elégségesnek ahhoz, hogy egységes igazságszolgáltatási, diplomáciai és politikai fellépés mutatkozzon meg az erdélyi politikum részéről. Mint írja, ez az idő nem volt elég arra, hogy néhány választott képviselő kiállásán kívül politikusaink részéről egységes fellépés valósuljon meg. „Ha ennyit nem lehetett megtenni a Beke-Szőcs ügyben tapasztalt jogsértések tárgyában, felemelni szavukat itthon és az Európai Parlamentben, akkor hogyan beszélhetünk bizalmi viszonyról az erdélyi magyar közösséggel?” – teszi fel a kérdést levelében Beke Csilla.
„Érdekvédelmi szervezetünk vezetője minap nyilatkozva fájlalta meghurcolt politikusaink életét. Így igaz! Senkivel nem szabadna megtörténjen, hogy ártatlanul meghurcolják! De! Miért nem volt részéről egyetlen hasonló egyértelmű, emberi kiállás az elmúlt majd négy év alatt ebben az ügyben? Nem elég hosszú az életünkből elvett idő? Az egyszerű ember ártatlansága nem éri el a politika, az igazságszolgáltatás ingerküszöbét? Ennyi idő alatt nem tudták Románia számára nemzetközi szinten vállalhatatlanul kényelmetlenné tenni az ügyet, számon kérni az emberi jogok és a jogállamiság sárba tiprását! Most, 2019-ben csak annyit kérünk, hogy álljanak szembe a tükörrel, mondják el önmaguknak, hogy mit nem tettek meg, és hogy Istennek tetsző dolgot művelnek-e, amikor ártatlan emberek életével játszanak” – írja a levélben Beke Csilla.
Szőcs Csongor részletesen ismertette a bebörtönzött két férfi ügyében zajló „igazságszolgáltatási eljárás” folyamatát, rámutatva a jogsértésekre, az alkalmazott kettős mércére, a román állam alkotmányellenes intézkedéseire. Felidézte azokat a hátráltató, és esetenként embertelennek nyilvánítható tapasztalatokat is, amik különböző pozíciókban lévő magyar emberek részéről érték a fogvatartottakat és családtagjaikat.
Kulcsár-Terza József hozzászólásában beszámolt: parlamenti képviselői minőségében tizenhét alkalommal látogatta meg a két férfit a börtönben. Mint mondta, a látogatások miatt több esetben is érték fricskák. Magyar kollégái részéről például az a feltételezés, hogy börtönturizmust folytat, illetve a kérdés, hogy kampányidőszakon kívül miért a gyakori látogatás? „Ha ez kampányfogás, mások vajon miért nem kapnak rajta?” – tette fel a kérdést a beszélgetésen Kulcsár-Terza, hangsúlyozva, hogy Tőkés László EP-képviselő és Fehér László Ödön RMDSZ-képviselő hivatalos minőségükben tett látogatásai is sokat nyomtak a latban a két férfi ügyének ismertté tétele szempontjából. Szőcs Zoltánról és Beke Istvánról Kulcsár-Terza azt mondta, jól vannak. „Bátrak, erősek, ki fogják bírni. Az a kérdés, hogy mi ki fogjuk-e bírni?” – tette fel a kérdést.
Az erdélyi magyarságot ért támadások egyik leghatékonyabb és pótolhatatlan ellenszere a közösségi erő és akarat kinyilvánítása. Egyéni és a közösségi szerep- és felelősségvállalás nélkül meg fog történni az erdélyi magyarság és székelység felszámolódása – fogalmazódott meg a beszélgetés során. A beszélgetőpartnerek egyetértettek, hogy minden, a magyar közösség megfélemlítésére, ellehetetlenítésére irányuló ügyben el kell számoltatni elsősorban nemzettársaink köreiben a felelőseket. „Újra kell építeni a nemzeti egységet, de előtte egy nagytakarításra van szükség” – hangzott el.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA