A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Tőkés László EMNT-elnök
Kitüntették a nagyváradi premontrei apátot
MÁÉRT - 2019. augusztus 25., vasárnap 21:56

„Figyelnek ránk, és értékelik a munkánkat” – Fejes Rudolf Anzelm apát, váradhegyfoki premontrei kanonokrendi prépost-prelátus szerint ez a legfőbb üzenete annak, hogy Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta neki augusztus 20-a alkalmából.
Körülbelül bő két héttel ezelőtt, a bukaresti magyar nagykövetségen keresztül értesült arról, hogy megkapja a Magyar Arany Érdemkereszt elismerést, illetve Áder János államfő kabinetfőnöke is telefonált neki amiatt, hogy meghívják az augusztus 20-val kapcsolatos ünnepségre, és a köztársasági elnök ki akarja őt tüntetni – nyilatkozta a főpásztor a Bihari Naplónak.
A ceremóniát a parlament Vadásztermében tartották, ahol több mint hatvan kitüntetést osztottak ki, különféle kategóriákban. Tulajdonképpen egy állami elismerésről van szó, és nem rangsorolták külön az egyházi és világi személyiségeket – magyarázta. Hozzátette: a hivatalos indoklásból („az erdélyi katolikus magyarság nyelvének, hitének és identitásának megőrzése iránt elhivatott, példaértékű lelkipásztori szolgálata elismeréseként”) azért egyértelműen kitűnik, hogy egy papi tevékenységet jutalmaztak. Megjegyezte: valószínűleg az is közrejátszhatott a háttér-információk szempontjából, hogy az idén van a huszadik évfordulója annak, hogy megválasztották és beiktatták apátnak. A megfogalmazásból pedig az is kiderül, hogy ahol ő a lelkipásztori tanúságtételét végzi, azok a települések, vagyis Nagyvárad, Váradszentmárton és Asszonyvására is meg vannak tisztelve. A premontrei rend ugyanakkor a 900 éves születésnapjára készül (2021-ben lesz alapításának ez a kerek évfordulója), és emiatt egy kicsit jobban fókuszban van, akárcsak az elöljárói, illetve jövőre ünnepli a Szent István első vértanúról nevezett Váradhegyfoki Premontrei Kanonokrendi Prépostság 890. alapítási évfordulóját. „Bizonyára valamilyen összefüggésben állnak ezek a jubileumok a kitüntetéssel” – vélekedett az apát.
Fejes Rudolf Anzelm szerint a mai ember hajlamos csak az eredményt látni, mert a liberális felfogás azt vallja, hogy a cél szentesíti az eszközt. Az egyházi szellemiségű emberek azonban nem tudják ezt az elvet a magukévá tenni, mert akkor az erényekre nem volna szükség. Ezért ő is több mint húsz éve nagy küzdelmet folytat a rendje, illetve a prépostsága és az apátsága érdekében, hogy visszanyerhesse létének és aktivitásának terét, hogy továbbra is jelen lehessen a lelki és a tudományos életben egyaránt. A politikai történések sajnos azt mutatják, hogy ellenszélben kell küzdeni még Nagyváradon is, egy olyan polgármesterrel, aki ahelyett, hogy az igazságot követné, a saját egyéni elképzeléseit szeretné megvalósítani. „Úgy gondolom, hogy a küzdelemnek még korántsem sincs vége, de tovább folytatjuk. Én mindig azt szoktam mondani: azt csinálom, amit tennem kell, és bárkinek, aki a helyembe ülne, ezt kellene tennie” – fogalmazott.
Az említett évfordulókra visszatérve, a magyar premontrei cirkária atyaapátja arra hívta fel a figyelmet: a rendalapító atya, Magdeburgi Szent Norbert (1080/1085–1134) még élt, amikor a váradhegyfoki prépostság elkezdte a működését, és az sem mindennapi, hogy az alig egy évtizede francia földön alapított szerzetesrend – amely később a római katolikus egyház legnagyobb kanonokrendjévé vált – épp Váradon hozta létre első magyarországi rendházát. A magyarországi premontrei rendházak többségének Váradhegyfok volt az anyamonostora évszázadokon át. Említésre méltó, hogy II. István magyar király 1131-ben a váradhegyfoki premontrei monostort választotta végső nyughelyéül, sajnos sírja a történelem viharaiban a rendházzal együtt pusztult és veszett el.
Az emlékező ünnepségek egyébként az egész magyar premontrei cirkáriában (rendtartományban) zajlanak, egy közös szervezésben, Szlovákiától Magyarországon át Romániáig. Természetesen Nagyváradon is lesznek majd ünnepi megnyilvánulások és események, de egyelőre még nem készült el az ezeket tartalmazó 2021-es kalendárium. Az idei és a 2020-as esztendő is inkább az előkészületi évei a cirkáriának, nem feledkezve meg a budapesti eucharisztikus világkongresszusról és a váradi 890. évfordulóról sem, ami ugyan nem kerek, de azért szeretnék megfelelőképpen megünnepelni.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA