A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Tőkés László EMNT-elnök
Múltunk fontos darabja megújul
MÁÉRT - 2019. szeptember 12., csütörtök 18:31

Mint az már korábbi lapszámaikban jeleztük, felújítják a nagyváradi városházát. A város egyik emblematikus épületének időigényes renoválásról Zatykó Gyula, a polgármesteri kabinet konzultánsa a következőket írta az egyik közösségi portálon: „Elkezdődött a nagyváradi városháza épületegyüttesének felújítása, eredeti állapotának helyreállítása. A kivitelező cégnek 14,8 millió lej és 18 hónap áll rendelkezésére, hogy elvégezze a közbeszerzési pályázatban kiírt munkálatokat Pafka Ernő, nagyváradi építész tervei alapján. Az 1904. január 10-én átadott és a város egyik legreprezentatívabb szimbólumává vált, eklektikus stílusú épületegyüttest ifj. Rimanóczy Kálmán tervezte és építette fel 115 évvel ezelőtt. A mostani munkálatoknak az a céljuk, hogy az eredetinek megfelelően állítsák vissza, újítsák fel a külső és belső felületeket. Így a főtér felőli részen és az oldalszárnyakon az eredeti állapotba rendezik a második világháború bombázásai alatt megsérült manzárdosított tetőszerkezetet, az 1944-ben leégett kis tornyot is visszaépítik a főhomlokzat fölé.”
Zatykó szerint a Körös utcára és a Szent László térre, valamint a belső udvarra néző homlokzatok felújítása nem lesz könnyű feladat, hiszen a századforduló építészeti stílusát követő, gazdagon díszített felületekről van szó, amelyet Emődi Tamás nagyváradi építész a következő módon írt le: „A homlokzati díszek rendkívül változatosak: összetett, főként reneszánsz formakincsű konzolok, szecessziós domborműbetétek, stilizált metopék, futókutyák, fesztonok, kagylódíszek eklektikus egyvelege borítja a falakat. (…) A főhomlokzat rizalitján végigfut a baluszteres mellvéd, fölötte a kiugró sarkon két-két allegorikus szoborral, melyek a tudományt, a művészetet, az igazságügyet és a mezőgazdaságot szimbolizálják. Mögöttük egy félköríves ablakokkal megvilágított padlástér van, homlokfalán három edikulaszerű attikaépítménnyel. A középsőn egy sast a kereskedelmet és az ipart jelképező alak fog közre.”
Mint Zatykó megjegyzi, ezeknek a díszítőelemeknek egy része ma is megfigyelhető, de felújítás után, friss színekkel kiemelve, a hiányzó elemekkel kiegészítve a váradiak számára is kellemes meglepetést fog okozni az épület külső látványa. Hozzáteszi: a belső terek is visszakapják régi arculatukat, felújításra kerül a főbejárattól induló díszlépcső, az első emeleti folyosó, a kisebbik és a nagyobbik tanácsterem, a polgármester és tanácsadók irodája. A városházi tanácsterem visszakapja eredeti, amfiteátrumszerűen kiképzett, félköríves formáját, falaira pedig eredeti méretben kerülnek vissza a város történetének meghatározó eseményeit ábrázoló festmények. A belső terek bútorzatát pedig korabeli darabokkal egészítik ki.
A polgármester munkatársa kifejti a továbbiakban, hogy ezek a terek a felújítás után a turisták előtt is megnyílnak, látogathatóvá válnak, ezáltal előtérbe kerül a nagyváradi magyar közösség kulturális örökségének egyik legértékesebb darabja, amely a város zaklatott történelmének hiteles tanújaként eleveníti meg a múlt század eleji boldog békeidők, majd a két tragikus világháború, továbbá a három impériumváltás és a két rendszerváltás emlékeit. Ezek az emlékek, a felújított vár, a szecessziós paloták, az évszázados templomok és iskolák, a köztéri szobrok által felidézett gazdag örökség együtt jelentik a nagyváradi magyarság múltját és jelenét. „Épített örökségünk újabb és újabb gyöngyszemének elérhetővé tétele számunkra nagy elégtétel, mert egyben a múltunk egy fontos darabjának visszaszerzését is jelenti” – zárja bejegyzését Zatykó Gyula, aki az Erdélyi Magyar Néppárt egyik alelnöki tisztségét is betölti.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA