A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Tőkés László EMNT-elnök
Otthonra lelt Koltón a Nagybánya Tájképfestő Telep
MÁÉRT - 2019. szeptember 16., hétfő 22:29

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke 2019. szeptember 15-én a mai Máramaros megyében lévő Koltóra látogatott, ahol részt vett és beszédet mondott az idei, immáron 24-ik Nagybánya Tájképfestő Telep záró kiállításán. Ezt megelőzően a Koltó-Katalini Református Egyházközség meghívására igét hirdetett a koltói templomban. A „gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben” újszövetségi evangéliumrészlet alapján (Mt 6,19-21), illetve az evangélium 18. részében olvasható, a megbocsátásról szóló példázat mentén felépített prédikációjában jelen állapotaink sanyarúságára mutatott rá az általánossá vált korrupció, önzés, kapzsiság, anyagiasság, zsákmányszerzés közepette, a marxista materializmus és vulgáris nyugati materializmus bűvkörében. Erkölcsi, hitbeli értékrendünk fontosságát hangsúlyozva rámutatott: közös keresztény értékrendünkbe éppúgy beletartozik a szeretet, a jóság, a békesség, a reménység, a hűség, a becsület, a háladatosság, mint a családcentrikusság és a szolidaritás embertársainkkal. Emellett pedig valóságos missziónk az, hogy földi, anyagi kincsek helyett eredeti értékeinket állítsuk helyre, szívünkbe zárva Isten „mennyei kincseit”.
A templomból a koltói Teleki Sándor Művelődési Házba vonult át az ünneplő gyülekezet, ahol Csendes Lajos polgármester köszöntötte a híveket, a vendégeket, a Nagybánya Tájképfestő Telep idei részvevőit és minden érdeklődőt.
Tőkés László – aki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökeként annak idején egyik kezdeményezője volt a máramarosi alkotótábornak – tárlatnyitó ünnepi beszéde elején, az igehirdetésre is visszautalva, kijelentette: „Nagybánya és vidéke és Koltó olyan szellemi, lelki, művészeti gyűjteményben gazdagok, amelyeket rozsda és moly nem emészt meg akkor sem, ha mulandó anyagból készültek.” Köszöntve Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművészt, az alkotótábor alapító művészeti vezetőjét és hűséges csapatát”, Szilágyi András művészeti író jellemzését idézte: „A megváltozott történelmi viszonyok között Véső Ágostont a hűség és szolgálat festőjének tekinthetjük (…) Hűség Nagybányához, hűség a magyar kultúrához, hűség a magyar nemzethez, hűség a nagybányai tájképfestészet esztétikai minőségéhez (…) Alkotói hitvallása szerint a nagy elődök művészete nyomán tudatosan kívánta vállalni a klasszikus tradíciót, a folytonosság megteremtését.” Tőkés László szerint ugyanezekkel a szavakkal jellemezhetjük az egész festőtelepet, mely immár közel negyedszázada fejti ki nemes tevékenységét, valamint jeles festőművészeinket, akik ebben a szellemben tevékenykednek, alkotnak.
A továbbiakban az EMNT elnöke köszöntötte és méltatta a helyi elöljárókat: a polgármestert, Kádár Helénét, a Petőfi Sándor Emlékmúzeum igazgatóját és a Teleki Sándor Művelődési Ház vezetőségét, akik lehetővé tették az idei festőtelep zavartalan munkáját és az azt záró kiállítást, „szövetségeseink között” üdvözölve Ecsedi Árpád parókus lelkészt és a gyülekezet gondnokát, illetve presbitériumát, kiemelve Varga Károly ny. esperes-lelkipásztor örökségét: a koltói szellemiség folytonosságát. Reményik Sándor Templom és iskola című versének analógiájára itt ugyanis megvalósult a „Templom és Művészet találkozása”, vagyis az egyházi kulturális-művészeti mecenatúra, és ez hat tovább a maga szerény, jelen körülmények megszabta formájában. „Koltón együtt jelenik meg a szemünk előtt az egyházi és polgári közösség, a gyülekezet és önkormányzat. Köszönet és elismerés Koltónak, hogy hosszú hányattatás után befogadta a művésztelepet, és gazdag gyűjteményéből állandó kiállításnak ad helyet a Petőfi-múzeumban, melynek teljes és szakszerű helyreállítása az önkormányzatnak, Csendes Lajosnak és a helyi tanácsnak köszönhetően éppen folyamatban van” – mondotta a püspök.
Trianon közelgő 100. évfordulóján a jóvátétel és a helyreállítás fontosságára figyelmeztetnek a körülmények: magának a Nagybányai Festőtelepnek a létrejötte és sorsa is. 1896-ban egyfajta honfoglalásnak nevezték a festőiskola megalakulását. Egy évszázadra rá – és immár az I. világháború utáni időktől fogva – azonban a fokozatos honvesztés folyamatának lehetünk tanúi. „Az asszimiláció folytán kiszorultunk Nagybányáról, a magyar képzőművészet Mekkájából” – fejtette ki Tőkés László, hiszen a román önkormányzat igyekszik kisajátítani a nagybányai magyar művészet gazdag örökségét. „Őszinte köszönet és elismerés Véső Ágostonnak és művésztársainak, valamennyi szövetségesünknek, hogy a hontalanság korszakával szembeszállva, árral szemben úszva, az egyenlőtlen erőviszonyok ellenére volt bátorságuk és tehetségük visszamenni a gyökerekhez, és helyreállították a nagybányai festészet folytonosságát. A lesújtó térvesztéssel szemben a szívós térnyerés tanúi és részesei lehettünk: Magyarlápos és Felsőbánya eddigi állomásain végighaladva, íme, végleges otthonra leltünk Koltón. A határok fölötti nemzetegyesítés, az egyházi és világi együttműködés, a Nagybányai Művészeti Iskola égisze alatt. Ez a mi válaszunk Trianonra!” A püspök végül Isten áldását kérte arra a kulturális misszióra, amelyre a Nagybánya Tájképfestő Telep vállalkozott, a folytatás és teljes kibontakozás reményében.
A szakmai tárlatnyitót Verebes György festőművész, a Szolnoki Művésztelep vezetője tartotta, majd Véső Ágoston beszámolója következett. Köszöntötték még Varga Imre presbitert, a festőtelep technikai vezetőjét, méltatva negyedszázados törődését, Molnár Kálmán ny. esperest, valamint Szakács Imre festőművészt, aki a nagybányai iskola hagyományainak őrzését és folytatását vállaló Szentendrei Régi Művésztelepet képviselte Koltón. A helybéli Somfa néptáncegyüttes műsora zárta a rendezvényt.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA