A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
„Nem hullhat rá a feledés pora”
MÁÉRT - 2019. október 22., kedd 16:35

Ez évben is A Fekete-Körös völgyének kincsei címmel rendezte meg a Tenkei Művelődési és Honismereti Kör és a Bihar megyei nagyközség református gyülekezete a hagyományos táj- és honismereti konferenciáját, mégpedig október 19-én. Az ezzel a címmel és a fent idézett mottóval indult sorozat 4. alkalmának színhelyéül ezúttal is a tenkei református művelődési otthon szolgált, amely magába foglalja a jó emlékezetű Csák Kálmán alapította természetrajzi múzeumot is. A szerény kultúrcentrum egy évtizeddel szolgálja a Fekete-Körös völgyi, dél-bihari magyar szórványt, korszerű előadóteremmel, vendégszobákkal, kiskönyvtárral, konyhával, terasszal áll a református templom kertjében, udvarra néző falain a nemzet azon jeleseinek emléktáblái állnak és gyarapodnak, akik valamiképpen kötődnek a településhez, a kistájhoz. Így válik lassacskán egyfajta Fekete-Körös völgyi panteonná e hajlék, amelynek utcafrontján két nagyobb teremben látogatható a régió állat és növényvilágát, föld- és őslénytanát bemutató természetrajzi gyűjtemény – „kulcs a parókián” jelszóval.
A szombati konferencia a házigazda-főszervező református lelkipásztor, Berke Sándor áhítatával és köszöntésével kezdődött, aki Kákay Szabó Orsolyának adta át a szót. A Budapestről érkezett hölgy különös és szerencsés véletlenek folytán jutott el édesapja szülőföldjére, vetített képes beszámolót tartva felmenője életéről és pályájáról. Azt még a régi tenkeiek közül is kevesen tudják, hogy a neves festőművész, grafikus, szobrász, restaurátor Kákay Szabó György Tenkén született 1903-ban, itt is gyerekeskedett, iskoláit helyben, Lőcsén, majd Nagyszalontán járta, diplomákat Budapesten szerzett, de nyugati fővárosokban, alkotóműhelyekben is tanult és dolgozott, hogy aztán 1934 és 1964 között a Szépművészeti Múzeum restaurátoraként hasznosítsa tehetségét, szaktudását. A háború után berendezkedő kommunista rezsim alatt a kiváló művésznek zaklatásban és mellőzésben volt része, alig hatvanévesen hunyt el. A konferencia egyik szünetében felavatták és megkoszorúzták a művelődési központ falára felkerült emléktábláját.
A továbbiakban Darvasi Zoltán, a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum volt vezetője tartott számos idézettel tarkított előadást legnagyobb epikus költőnkről, a szülőföld és a családi háttér fókuszában. Korenné Vass Enikő Magyarországról hazaérkezve emlékezett meg idén elhunyt édesapjáról, az Érmelléken 1928-ban született Vass Zoltánról, aki református lelkipásztorként 1960–90 között szolgálta a tenkei magyarságot, de nyugdíjasként is sokoldalú és aktív volt, autodidakta módon vált a harangöntésnek, a harangozás villamosításának, automatizálásának mesterévé. Az ő tiszteletére a hálás utódok emlékkövet állítottak a tenkei református temetőben, ezt egy másik szünetben keresték fel és koszorúzták meg a konferencia részvevői. A Vass család rokona, Pándy Szekeres Dávid lelkész-tanár, a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) Missziós Osztályának vezetője archív fotókat vetítve mutatta be Vass Zoltánék „mesterkedését” a rendszerváltás előttről átívelően a közelmúltig, a harangöntés fortélyairól is beavatva a hallgatóságot. Később saját kárpátaljai szolgálatáról, az ottani kihívásokról és körülményekről is ízelítőt adott a Sárospatakról érkezett előadó.
A nap során szót kapott még Boros Gyula mérnök, aki Hadik Andrásról tartott számos érdekes részletet és hadtörténeti összefüggést megvilágító előadást, valamint Gáspár Attila zilahi zenetanár, folklorista, aki a Szilágyság és a Kraszna-vidék kevésbé ismert, ám jelentős alakjairól szólt, citeráján illusztrálva egy-egy zenei vonatkozást. Visszautalva az előtte szólókra, lokálpatriótai lendülettel ecsetelte az Arany család és implicite a Toldi nemzetség szilágysági gyökereit.
A honismeret elmélyítését szolgálták a művelődési ház halljában kiállított fotók is, Szuhai Sándor munkái, aki a Fekete-Körös völgye magyar templomait és templomromjait örökített meg jelen állapotjukban.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA