A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A kommunista diktatúrák áldozatainak február 25-i magyar emléknapjához kötődve tartottak megemlékezést és filmbemutatót egy nappal korábban Nagyváradon, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében. A rendezvény délután kezdődött a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán, ahol az egybegyűltek – romániai magyar politikai, civil, oktatási és egyházi szervezetek képviselői, volt politikai foglyok és más tisztelgők – megkoszorúzták a kommunizmus áldozatainak emléktábláját. Itt Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke mondott rövid, visszatekintő és helyzetértékelő beszédet, felidézve a marxista-leninista diktatúrák rémtetteit, rámutatva a ma is ható és ártó súlyos örökségre.
Az emeleti díszteremben a szervező Szilágyi Zsolt politológus köszöntötte a filmbemutatóra érkezett szép számú közönségét, valamint A feltaláló című új magyar életrajzi dráma több alkotóját. A Magyarországról érkezettek közül elsőként Béres József, a legendás Béres Csepp feltalálójának fia, életművének folytatója kapott szót, aki számos családi, magánéleti aspektus mellett megrajzolta nagy vonalakban édesapja, az éppen száz éve született dr. Béres József pályaképét és történelemformáló személyiségét is. Aki erről többet és mélyebben akar tudni, annak a szíves figyelmébe ajánlotta neje, Béres Klára Cseppben az élet – Béres József életútja című, 2010-ben megjelent kötetét. A jelenlévő szerző pár mondatban szólt e könyv létrejöttéről.
Az Uránia Nemzeti Filmszínházban február 5-én bemutatott, Gyöngyössy Bence rendezte játékfilm első határon túli vetítésére készülve Kabay Barna producer és Petényi Katalin forgatókönyvíró egymást kiegészítve beszéltek korábbi munkáikról, pályájukról, 1989 előtti és utáni erdélyi élményeikről, minden szavukból a hivatástudat és nemzeti elköteleződés sugárzott, anélkül, hogy erre törekedtek volna. Hasonlóan bensőséges, szívhez és elméhez szóló rövid vallomással fordult a publikumhoz a film címszereplője, Gáspár Tibor is, aki gazdag színészi pályájának eddigi csúcsaként beszélt Béres József alakjának megformálásáról.
Végezetül Tőkés László püspök szólt házigazdaként a vetítésre várókhoz, megosztva velük a kommunizmus áldozatainak emléknapjához fűződő gondolatait, méltó emlékezésre és főhajtásra kérve az utódokat, hiszen „Trianon után és mellett a kommunizmus volt a legnagyobb csapás, mely nemzetünket sújtotta, és a legsúlyosabb kereszt, melyet hordoznia kellett”. Méltatta a bemutatandó filmet – amelynek a premierjén maga is részt vett, helyben eldöntve, hogy „elhozza Váradra” a művet és alkotóit –, hiszen A feltaláló maga is egy „antikommunista kiáltvány”, az átkos rendszer tablója és kritikája egyben.  Meleg szavakkal szólt a 2006-ban elhunyt Béres Józsefről és küzdelmes életéről, aki mindvégig megmaradt a szülőföldje, hazája, népe iránti hűségben. „A hatalomhoz való viszonya és a kommunista hatóságok általi meghurcoltatása, emberi, tudósi, családi kálváriája vonatkozásában életét és művét a legtalálóbban Pál apostol igéjével jellemezhetjük: Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van (Rm 8, 28). Az előttünk álló film Béres József megfeszített munkáját, állhatatos kitartását, vívódását, küszködését, bátran vállalt konfliktusait, lelkiismereti kényszerhelyzeteit, bevádolását, meghurcoltatását, valamint családjának, hitvesének ebből fakadó megpróbáltatásait mutatja be – de mindezek mellett és mindennek ellenére tetszett Istennek, hogy jóra fordítsa mindazt, amit ellenségei ellene kigondoltak és ellenére kiterveltek. Kész »sikertörténet«! Ember tudott maradni az embertelenségben – örök tanulságául annak, hogy az istentelen és embertelen kommunista diktatúra már-már reménytelen körülményei között is érdemes és lehetséges »ama nemes harcot megharcolni«, és életünk keresztjét, hivatásunkat, emberi létünknek terhét Istenben bízó hittel és megsegítő kegyelmének esélyével felvennünk” – mondotta Tőkés László, aki üdvözlőbeszédében a jelenlévő filmeseket is elismerő szavakkal illette korábbi, értékesebbnél értékesebb munkáik okán. A kétórás filmalkotást hosszan tartó tapssal honorálta az erdélyi bemutató közönsége. A nézők végül jótékonykodhattak is egy fugyivásárhelyi magyar család javára, amelynek nemrég porig égett a háza. Akik még nem tették meg, azok azt a petíciót is aláírhatták – a magyarországi vendégekkel egyetemben –, amely a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezése a nemzeti régiók védelme érdekében