A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) nevében Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke és Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, azaz a szövetség két társelnöke adott ki ma egy állásfoglalást a koronavírus-járvány romániai „kezeléséről”.
A közlemény így indul: „Az új koronavírus világszintű terjedési sebességét látva egyértelmű, hogy a következő időszak teljes egészében átrajzolja majd Kelet-Közép-Európa országainak is a gazdasági és szociális viszonyait. Vitathatatlan tény, hogy a csődös bukaresti politikai ’elit’ valamennyi parlamenti alakulata felelős azért az általános káoszért és teljes felkészületlenségért, amelyben a válság Romániát és vele együtt az erdélyi magyarságot érte, hiszen még a járvány terjedésének és az ezzel járó következmények ismeretében sem voltak egyébbel elfoglalva, mint hatalmi pozícióik megőrzésével vagy megerősítésével. Ilyen körülmények között nem okoz meglepetést az a kapkodás és stratégianélküliség, amivel az alig kéthetes harmadik bukaresti Orban-kormány kezeli sorskérdéseinket.”
Ezzel szemben a polgári-néppárti szövetség példaértékűnek látja Magyarország kormányának világos és következetes védelmi és megelőzési lépéseit, melyek nagy részének romániai átvétele erősen indokolt lenne. Miközben a nyugat-európai diaszpóra-románság jelentős része – beláthatatlan egészségügyi kockázati tényezőként – döntően ellenőrzés nélkül tért haza, a bukaresti kormányzat a vállalkozásoknak csupán egy részét védő intézkedéseket improvizál, ám a lakosság napi megélhetésének biztosításával kapcsolatos döntéseket habozik meghozni. Ebben a helyzetben, és látva az olaszországi állapotokat, az EMSZ a következő kormányzati döntések azonnali meghozatalát tartja életbevágónak:
1. A lakossági-, valamint a kis- és középvállalkozói hiteltörlesztési kötelezettségek azonnali befagyasztását ez év végéig;
2. A lakossági közműszolgáltatások (víz-, gáz-, áram-, szennyvíz- és szemétdíj) áfájának 0%-ra csökkentését ez év végéig;
3. Az alapélelmiszerek (kenyér, tejtermékek, hústermékek, tojás stb.) és alapgyógyszerek áfájának 0%-ra csökkentését ez év végéig, valamint a hatósági ármaximum bevezetését ezek esetében;
4. A KKV-k esetében a jövedelemkiesés miatt biztosított kényszerszabadságolások után járó állami bérkifizetések bürokráciájának egyszerűsítését;
5. A kisgyermekes családok védelmének érdekében a tápszerek és a pelenkák áfájának 0%-ra csökkentését ez év végéig;
6. A lejáró anyasági segélyezési időszakoknak az ez év végéig történő meghosszabbítását.   
„Helyes és szükséges lépésnek ítéljük, hogy a bukaresti kormány felvállalta az egyéni vállalkozók kieső jövedelmének részleges pótlását, és számukra legalább a bruttó minimálbér összegét biztosítani fogja. Bízunk benne, hogy e döntés végrehajtását sem fogja akadályozni a túlzott és felesleges papírmunka!” – fogalmaz a továbbiakban a közlemény, amely így folytatódik: „Ugyanakkor, miután az előttünk álló hónapokra a lakosság napi megélhetésének kérdéseit sikerült megoldani, a következő döntéscsomagnak elsősorban a hazai vállalkozások és a munkahelyek megmentését kell megcéloznia.  Mértéktartó elemzések szerint a felfüggesztett munkaszerződések száma a jelenleg becsült 300 ezerről akár egy millióra is növekedhet. Ezért 1. helyesnek ítéljük a kormány azon szándékát, hogy a gazdaság gerincét alkotó KKV-k bevételkiesését kedvezményes hitelekkel és hitelvonalakkal próbálja orvosolni, de egyszerű és hatékony végrehajtási normák nélkül ez mit sem ér; 2. javasoljuk az KKV-k esetében a társadalom- és egészségbiztosítási járulékok befizetésének felfüggesztését legalább a kényszerszabadságolások időtartamára; 3. indokolt lehet a nagyvállalkozások hitelrészlet-fizetésének év végéig tartó felfüggesztése és a kölcsönök teljes hiteldíjmutatójának (THM) maximálása; 4. üdvözlendő a román kormány azon szándéka, hogy a vállalkozók számára a mintegy 9 milliárd lejnyi áfa és a mintegy 2,7 milliárd lej hátralékos betegszabadság-díj visszafizetésére mihamarabb sor kerüljön, de ennek még ebben a hónapban meg kell történnie; 5.       az EU döntése értelmében a kormány eltekinthet az államháztartás költségvetés-deficitjének 3%-os GDP-arányos mértékétől, ezért sürgősen költségvetés-módosításra van szükség, és a plusz forrásokat egyértelműen a vállalkozások támogatására kell fordítani; 6. ezzel együtt itt van a soha vissza nem térő lehetőség arra, hogy az EU által felajánlott gyorssegély keretében Románia behozza a lemaradását a 2014–2020 periódusra előírt uniós alapok lehívásának tárgyában, ez akár 5 milliárd eurónyi plusz forrást jelenthet a román gazdaságnak.”
Végül az aláírók figyelmeztetnek: „Az elmúlt évek gazdasági fellendülésének hazai motorjai Erdély nagyvárosai voltak, éppen ezért a válság legnagyobb vesztesei is ezek lehetnek.”