A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Per és főhajtás Bukarestben
MÁÉRT - 2020. június 4., csütörtök 18:24


A nemzeti összetartozás napján Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Bukarestben emlékezett meg a történelmi Magyarország és a magyar nemzet tragikus szétszakítottságát kodifikáló trianoni békediktátumról, aláírásának centenáriumán. 2020. június 4-én abból az alkalomból tartózkodott a román fővárosban Kincses Előd ügyvéd, a magyar jogvédelem kiemelkedő személyisége társaságában, hogy ezen a reggelen kezdődött meg a Legfelsőbb Ítélőtábla és Semmítőszéken az a fellebbviteli per, amelyet a romániai rendszerváltozás emblematikus alakja Klaus Iohannis államfő ellen indított, amiért az megfosztotta őt a Románia Csillaga érdemrendtől.
    Tőkés László a bíróságról kijövet az MTI-nek elmondta: szerinte tudatos időzítés történt a román igazságszolgáltatás részéről, amikor erre a jelképes dátumra tűzte ki a tárgyalást, hiszen egy meghamisított, de Trianonnal egyébként közvetett kapcsolatban álló állításáért fosztották meg egyetlen román állami kitüntetésétől, amelyet a kommunista diktatúra elleni kiállásáért kapott a temesvári népfölkelés 20. évfordulóján, 2009-ben. Felidézte: 2013-ban Tusnádfürdőn azt kérte Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől, hogy kormánya gyakoroljon védhatalmi státuszt az erdélyi magyarok felett, miképpen ezt teszi Ausztria az olaszországi, dél-tiroli német közösség esetében. Kijelentése azonban a román sajtóban már a gyarmati függésre utaló „protektorátussá” torzult, ennek nyomán pedig a román nacionalisták és posztkommunisták a hazaárulásig menő változatos vádakkal illették. Tőkés László úgy értékelte: a román politikai osztály csúcsán álló Klaus Iohannis államfő magyarellenes megnyilatkozásai közé tartozik az érdemrend visszavonása is, rendeletével nemcsak személyét fosztotta meg a román állami kitüntetéstől, hanem azt a magyar közösséget is, amely 1989-ben Temesváron szembeszállt a Ceausescu-diktatúrával. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint Temesvár azt üzeni: van lehetőség a megbékélésre, de ennek céljából Iohannisnak és a bukaresti kormányzatnak szakítania kell a szekus (azaz a kommunista titkosszolgálati), iliescui magyarellenes hagyományokkal.
    Kincses Előd, a felperes ügyvédje a maga során elmondta: egy eljárási hiányosság miatt elhalasztották az ügy érdemi tárgyalását július 16-ára, a fellebbezést tárgyaló legfelsőbb bíróság ugyanis nem küldött idézést Románia jelenlegi miniszterelnökének, Ludovic Orbannak, csak Dacian Ciolos volt kormányfőt idézték be, aki a kitüntetés visszavonásáról szóló elnöki rendeletet 2016-ban ellenjegyezte. Felidézte: a Románia Csillaga érdemrend etikai testülete a védelemhez való jogát megtagadva minősítette Tőkés Lászlót méltatlannak a kitüntetésre a tusnádfürdői kijelentését követő rágalomhadjárat nyomán, a testület tagjaként pedig két olyan szociáldemokrata politikus is ítélkezett felette, akik egyben feljelentők voltak az ügyben. A bukaresti táblabíróság alapfokon elutasította Tőkés László keresetét, amelyben az akkori EP-képviselő a román állami kitüntetését visszavonó elnöki rendelet megsemmisítését kérte. A fellebbezés nyomán a legfelsőbb bíróság hivatott dönteni Iohannis rendeletéről.
    Az EMNT elnöke a nemzeti összetartozás napja alkalmából a bukaresti Calvineum református központ udvarán megkoszorúzta a magyar hősök emléktábláját, Zsold Béla lelkipásztor és maroknyi fővárosi magyar társaságában. A sajtónak a főhajtást követően úgy nyilatkozott, hogy Trianon centenáriumának mementója utat nyithat a magyar–román megbékélés előtt, ha a bukaresti hatalom szakít az állampolitikai szintű magyarellenességgel, az erdélyi magyarok pedig teljes jogú polgárai lesznek Romániának. A határokat átrajzolhatták, de a szülőföldünktől senki nem foszthat meg. Legyünk mi is teljes értékű polgárai a jelenlegi Romániának – szorgalmazta az EMNT elnöke, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke, aki rámutatott: úgy kellene Romániában is a megbékélés útjára lépni, ahogyan Igor Matovic szlovák kormányfő tette, aki Szlovákia teljes jogú polgárainak nyilvánította a felvidéki magyarokat, amikor közös trianoni megemlékezésre hívta a pozsonyi várba jeles képviselőiket.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA