A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A húsvéti locsolásnak különböző módjai ismertek a Drávaszögben. Kölnivízzel és szódával is járják a lányos házakat, de a hagyományos, a kútvízzel történő locsolás sem ment ki a divatból. Csúzán a szervezett formában történő locsolásnak már többéves hagyománya van, Darázson pedig két éve rendezik meg, mely a HMDK második legnagyobb rendezvénye a Darázsi járásban.
Mint a legtöbb egyházi ünnephez, így a húsvéthoz is számos néphagyomány kötődik. Ezek közül a legnépszerűbb a húsvéthétfői locsolás, mely a teljes magyar nyelvterületen ismert. A locsolás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, illetve arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni. A népszokások szerint a férfiak ilyenkor sorra járták a házakat, és kútvízzel öntözték meg a lányokat, akik hímes tojást adtak nekik ezért jutalmul. Persze, a locsolóversek sem maradhattak el, népköltészetünk gazdag tárházát kínálja a különböző rigmusoknak. Egyes helyeken a lányokat a patakhoz vitték, s megfürdették, ezért a locsolás napját vízbevető hétfőnek is hívják.
A locsolás mára sem ment ki a divatból, csak a legtöbb helyen modernizálódott – a fiúk ma már kútvíz helyett többnyire kölnivel locsolnak, amiért cserébe aprópénzt kapnak.
 
Csúzán a hagyományos locsolási szokásokat ápolják
A kölnivizes locsolás falvainkban is elterjedt, főként a gyerekek körében. Szerencsére egyre több helyen élesztik föl a hagyományos locsolási szokásokat is. A csúzai fiatalok 5-6 éve gondoskodnak arról, hogy a környező falvak lányai nehogy „elhervadjanak”.
- Gyerekkorom óta járok locsolni, és igyekeztem a fiatalok körében is népszerűsíteni ezt a hagyományt. Amikor a Csárdás népi tánccsoport elnöke lettem, már lovaskocsikkal jártuk a lányos házakat, egyrészt mert sokan voltunk, másrészt mert a szomszéd falvakba – Sepse, Vörösmart – is ellátogattunk meglocsolni a lányokat, hogy termékenyek legyenek – mondta Fica János, aki idén is a locsolók utaztatója volt.
Kora reggel gyülekezett a tizenöt-húsz fős társaság. Néhányan népviseletbe öltözve, mások fehér ingben és fekete nadrágban voltak. Csúzán kívül a szomszédos falvakból is érkeztek locsolók.
Lovaskocsikkal járták a falu utcáit. A lányos házak voltak az első számú „célpontok”, de a járókelő fehérnépet sem hagyták szárazon. A lovas kocsin zenész is helyet kapott, aki gondoskodott arról, hogy ne a jéghideg kútvíz legyen a lányok legelső ébresztője, hanem a muzsikaszó, ami már messziről jelezte a locsolók érkezését. Néhány háznál zárt kapukra találtak, de a legtöbb lány számított a locsolók érkezésére, és a „ceremónia” után megvendégelte a legényeket. A locsolók Karancson és Vörösmarton is megfordultak, ahol hasonló vendégszeretetben részesültek, és több lány népviseletbe öltözve várta őket.
- Sok év után először merészkedek ki húsvét hétfőn az udvarra, eddig mindig elmenekültem a locsolók elől. Idén viszont várom őket – mondta a vörösmarti Varga Annabella.
Locsolóink délután sem pihentek, ellátogattak a darázsi rendezvényre is.
 
Darázson és Hercegmárokon lovasok kíséretében vonultak fel a locsolók
Darázson idén is nagyszabású locsolást szervezett a Darázs-Hercegmárok Hagyományőrző Egyesület és a HMDK. A résztvevők az egyesület székhelyénél gyülekeztek.
- A baranyaiakon kívül szlavóniai kocsisok is részt vettek a rendezvényünkön. A kocsisok feladata a locsolók szállítása volt – mondta Kis József, a rendezvény ötletgazdája.
A lovasok zenekari kísérettel vonultak fel Darázson és Hercegmárokon, a kijelölt házaknál pedig bemutatták a locsolási szokásokat.
- Idén rendeztünk második alkalommal húsvéti locsolást, és már most a HMDK második legnagyobb rendezvényének számít a Darázsi járásban – mondta Sipos Sándor elöljáró-helyettes.
A rendezvény „főszereplőin” kívül számos érdeklődője is volt a látványos locsolásnak. A házigazdák étellel és itallal kínálták a vendégeket. A locsolás után a darázsi kultúrotthonban folytatódott a mulatság, ahol vacsorával vendégelték meg a résztvevőket.