A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége
Elkészültek a magyar nyelv oktatására vonatkozó új nemzeti alaptantervek
MÁÉRT - 2020. augusztus 13., csütörtök 14:49

Elkészültek a magyar nyelv és irodalom oktatására vonatkozó új nemzeti alaptantervek (curriculumok), ami azt jelenti, hogy most szeptembertől a horvátországi magyar tannyelvű iskolákban, illetve a horvát tanítási nyelvű iskolákban, ahol Magyar nyelv és kultúra tantárgyat tanulnak a diákok, már az új curriculum szerint folyik majd az oktatás – tudtuk meg Csapó Nándortól, a zágrábi Tudományos és Oktatási Minisztérium nemzetiségi főosztályának vezetőjétől. Az új nemzeti alaptantervekkel a nemzeti kisebbségek oktatása is csatlakozik az oktatási reformhoz.
 
A zágrábi Tudományos és Oktatási Minisztérium nemzetiségi főosztályának egyik legfontosabb feladata a Horvátországban élő kisebbségek nemzeti alaptantervének létrehozása és azok elfogadtatása volt. Csapó Nándor, a főosztály vezetője lapunknak nyilatkozva elmondta, a horvátországi olasz, szerb, cseh, roma kisebbség esetében ez a munka 2016-ban kezdődött. Abban az időben mi is szükségét láttuk a magyar nyelv és irodalom (A és C modell szerinti) oktatása megreformálásának, azonban szakemberhiány miatt erre később került sor, mint a többi kisebbség esetében.
2019 nyarán miniszteri kinevezéssel szakcsoportokat hoztak létre a magyar nyelv és irodalom curriculumának a kidolgozására. A magyar nyelv és irodalom szakos tanárokból álló szakcsoport élére Varga Erna magyar tanügyi főtanácsost nevezték ki.
- Munkánk során nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy mindkét curriculumot összhangba hozzuk a már meglévő tantárgyi curriculumokkal. Ezenkívül átnéztük a többi horvátországi kisebbség már meglevő alaptantervét, illetve más, határon túli alaptanterveket is, melyek segítséget jelentettek az új curriculumok megírásában – nyilatkozta lapunknak Varga Erna. 
- A munkafolyamatot nehezítette a koronajárvány, a szakcsoport emiatt több alkalommal csak online módon tudott egyeztetni. Az A modellen dolgozó szakmai csoport tagjai augusztus 27-én, egy továbbképzés keretében szeretnék bemutatni az osztálytanítóknak, illetve a magyar nyelvet és irodalmat tanító általános és középiskolai kollégáknak az új curriculumot, természetesen tanácsokkal látva el őket az éves tantervek kidolgozásával kapcsolatban – közölte a tanügyi tanácsos.
Csapó Nándor lapunknak nyilatkozva köszönetét fejezte ki a szakcsoport tagjainak, hogy ilyen rövid idő alatt elvégezték ezt a fontos szakmai munkát.
- Örülünk, hogy mostanra elkészült mindkét curriculum, és szeptembertől már ezek szerint folyik majd az oktatás. Ez egy hatalmas előrelépés, hiszen az A modell kerettanterve, ami 2006-ban készült el, de csak 2010-ben jelent meg hivatalosan, már elavult. A C modell Magyar nyelv és kultúra tantárgyat pedig a Pedagógiai Intézet által jóváhagyott kerettanterv alapján tanították a tanárok – nyilatkozta lapunknak Csapó Nándor.
Hangsúlyozta, azért lényeges ez az előrelépés, mert a curriculumok létrehozásával, illetve módosításával a kisebbségi nyelvek oktatása terén is csatlakoznak az oktatási reformhoz, melyben az eredménycélok kiemelt szerepet játszanak.
Varga Erna hozzátette, nagyon fontos az eredménycélok meghatározásánál, hogy mit várunk el a diákoktól, mi az, amit mindenképpen el kell sajátítaniuk, melyek azok a készségek és képességek, amelyeket fejleszteni kell az első osztálytól a középiskola végéig, azaz a központi érettségig. A curriculáris reformmal az oktatás paradigmájának megváltoztatására törekszenek, az a céljuk, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzenek az életszerű tudás megszerzésére. A magyar nyelv curiculuma a horvát hivatalos közlöny, Narodne novine 83/2020. számában jelent meg.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA