A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Országos Elnöksége felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja, hogy a román parlament ismételt döntése nyomán a trianoni békediktátum aláírásának napja állami ünnepé vált.
Mint ismeretes, a törvénytervezetet Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor, volt külügyminisztere terjesztette a parlament elé, amely nagy többséggel fogadta azt el. Az államelnök ugyan visszaküldte a parlamentnek, illetve az Alkotmánybíróságra adta a törvénytervezetet, ám a parlament ismét megszavazta, az Alkotmánybíróság pedig alkotmányosnak találta, így köteles volt kihirdetnie azt. Nem felejthetjük ugyanakkor, hogy éppen az államelnök magyarellenes megnyilvánulásai engedtek teret a hasonló kezdeményezéseknek. A mindenkori román kormány – pártpolitikai hovatartozástól függetlenül – előszeretettel használja ki az ún. „magyar kártyát”, valahányszor a hatalmi-politikai érdek ezt diktálja. Az új törvény értelmében az állami és helyi hatóságok logisztikai és anyagi segítséggel is hozzájárulhatnak a trianoni békediktátum eseményeinek népszerűsítéséhez és megünnepléséhez, a román közszolgálati médiának ezen eseményekről tudósítaniuk kell, valamint a kormánynak és az önkormányzatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia zászlóját.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőit nem érte váratlanul az elmúlt időszak magyarellenes eseményeinek sorába illeszkedő törvénytervezet elfogadása. December 1. vagy június 4. lehet a románság nemzeti ünnepe, az állami ünneppé nyilvánítás azonban sértő azokra nézve, akiknek ez a nap az idegen uralom alá kerülést, évszázados elnyomatást, megaláztatást és jogfosztást jelent. Az erdélyi magyaroknak a jelenlegi Románia területén élő őshonos nemzeti közösségként semmi okuk az ünneplésre legnagyobb nemzeti tragédiánk évfordulóján. „A Magyar Országgyűlés által a nemzeti összetartozás napjának nyilvánított június 4-én mi továbbra is emlékezni fogunk, és nem ünnepelni – lényeges különbség” – áll az EMNT közleményében.
A most elfogadott törvény csak károkat okoz a román–magyar kapcsolatok terén, és nem szolgálja a két nemzet együttműködését – sem az országban, sem a Kárpát-medencei szinten. A kényszer-ünnepnap megalázó, az erdélyi interetnikus környezetében fölösleges feszültségeket kelt, és gyökeresen ellentétes az olyan egyetemes európai értékekkel, mint minden ember egyenlő méltósága, a kulturális önazonossághoz való jog, nem szólva a népek és nemzetek önrendelkezési jogáról – véli az EMNT.
A közlemény így zárul: „Románia vezetői jobban tennék, ha a folyamatos provokációk és kisebbségellenes intézkedések helyett a koronavírus-járvány okozta súlyos válság kezelésére fordítanák energiáikat, és megpróbálnának mindent megtenni az ország több évtizedes lemaradásának leküzdésére a közélet megannyi területén.”