A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Erdélyi Magyar Szövetség
Kényes témák, visszásságok
MÁÉRT - 2022. január 20., csütörtök 21:39

Négy különböző témában tartott sajtótájékoztatót Nagyváradon Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke és Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke.
A közelgő népszámlálás kapcsán Csomortányi István elmondta: annak a magyarságot érintő vonatkozásai „enyhén szólva is komoly botrányt kavartak”, hiszen mindenféle társadalmi vita nélkül, vélhetőleg az RMDSZ vezetői közül néhányan eldöntötték, hogy mi szerepeljen a kérdőíveken, de annak okait részletesen senki nem ismertette és nem is magyarázta el a szélesebb közvéleménynek.
„A román hatalom a magyarságon belül létező, történelmi-, regionális- és néprajzi szempontból pontosan körülhatárolható, fontos helyi identitásokat, a székely vagy épp a csángó önazonosságtudatot Trianon óta arra használja fel, hogy bomlassza a magyar nemzeti egységet. Épp ezért érthető és helyes álláspont lett volna azt képviselni, hogy a magyar nemzetiséget csak egyetlen formában lehessen a népszámlálási kérdőíven feltüntetni, ezzel is védekezve Bukarest ránk irányuló, szétdarabolási szándékai ellen” – jelentette ki az EMNP elnöke, majd rámutatott: ha időben és pontosan kommunikálták volna a döntéshozók, hogy miért tették le amellett a voksukat, hogy kizárólag a magyar nemzetiségi kategória szerepeljen a népszámlálási kérdőíven, akkor nem alakulhatott volna ki a mostani botrány.
„Ki kell védeni azokat a bukaresti törekvéseket, melyek megpróbálják az erdélyi magyarság etnikai egységét megbontani, s ezért nyilvánvaló, hogy néprajzi, regionális sokszínűségünk ellenére is, amikor a román hatóságok kérdeznek, mi mind magyarok vagyunk, és ez nem jelenti azt, hogy ne lennénk székelyek is egyben. Azt ugyanis, hogy a székelység és Székelyföld létezik, nem a román közigazgatásnak kell bizonyítanunk, hanem az – Bukaresttől függetlenül – évezredes történelmi valóság” – jelentette ki Csomortányi.
A politikus rámutatott: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök megszólalásai csak zavart keltettek az ügyben, hiszen először maga is azt nyilatkozta, hogy székely létére magyarnak fogja vallani magát, majd a félreértések okozta közfelháborodás nyomán, a tisztázás helyett, azonnal visszavonulót fújt és jelezte, hogy kezdeményezi: a székelyek székelynek is vallhassák magukat. Csomortányi elmondta, dokumentumok bizonyítják, hogy az a kormányhatározat-tervezet, amely a felháborodást okozta, az RMDSZ részvételével és jóváhagyásával született, csak épp a megszokott hatalmi gőg és arrogancia miatt „elfelejtették” azt egyeztetni a szélesebb nyilvánossággal és az RMDSZ-től független szakemberekkel, sőt, bár elviekben az RMDSZ frakcióját is tájékoztatták a népszámlálási kérdőívek tervezett összetételéről, az Erdélyi Magyar Szövetség két parlamenti képviselőjét (Zakariás Zoltánt és Kulcsár-Terza Józsefet) mégsem informálták, hiába tagjai az RMDSZ képviselőházi frakciójának.
„A népszámlálás eredménye döntő hatással lesz az erdélyi magyar közösség következő évtizedére, ezért jó lenne, ha a további botrányok elkerülése végett sokkal nagyobb odafigyeléssel, felelőségteljesebben kezelné az ügyet a kormánypárti RMDSZ” – mondta a néppárt elnöke.
Zatykó Gyula rámutatott: az elmúlt években rendszeresen kikérik az előző évek demográfiai adatsorait, melyek – a magyarság szempontjából – nem sok örömre adnak okot. „Az elhalálozási számokból látszik, hogy a 2021-ben tomboló járvány háborús állapotokra jellemző számokat eredményezett, hiszen míg 2017 és 2019 között 1900 körül mozgott az éves elhalálozások száma, addig ez 2020-ban 2200 fölött volt, míg 2021-ben már meghaladta az 5000-et is. Ugyanakkor a születésszámok is sötét jövőt jeleznek, hiszen míg tíz évvel ezelőtt hozzávetőlegesen 1800 gyermek született Nagyváradon – magyarok és románok összesen –, addig ez a szám 2021-re 1230-ra apadt” – ismertette az adatokat a polgármester tanácsadójaként dolgozó EMNP-alelnök.
A sajtóeseményen elhangzott: a ma már háromnegyed részben románok lakta Nagyvárad összlakossága – csupán az elhalálozások és a születések különbözete miatt – 2021-ben 3800 fővel csökkent, s ez a számadat nem foglalja magába a be- és elvándorlás miatt keletkező, egyébként szintén a város lakosságának csökkenését előidéző számokat. „Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a születésszámok magyar tekintetben bár alacsonyak, hosszú ideje stagnálnak: átlagosan évi 120-150 magyar újszülöttet anyakönyveznek a kétszázezres városban. A 90-es évek elvándorlási hullámai épp a gyermekvállalás előtt álló korosztályokat érintették súlyosan” – mutatott rá Zatykó Gyula.
Ehhez kapcsolódva Csomortányi István hozzátette: összességében megállapítható, hogy miközben a magyar születésszám többé-kevésbé egy igen alacsony szinten stagnál, a teljes nagyváradi születésszám folyamatosan csökken (az elmúlt tíz év során több mint 30%-kal), a nagyváradi közép- és hosszútávú oktatási stratégia kialakításához pedig elengedhetetlen ezen demográfiai adatok pontos ismerete, a néppárt helyi szervezete pedig épp ezért vállalta magára a számsorok elemzését és kiértékelését.
A továbbiakban elmondta: mivel az Erdélyi Magyar Néppárt és ezzel együtt az Erdélyi Magyar Szövetség is elkötelezte magát a családok védelme mellett, az EMSZ parlamenti képviselőit arra kérte, vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy egy törvénymódosító javaslattal a tejpor és pelenka áfáját a jelenlegi 9 és 19%-ról 5 percentre csökkentsék. „Ugyan a javaslat nem oldja meg a mindennapi anyagi gondokat, de a kis segítség is segítség, és mivel mi nem vagyunk kormányon, a magunk eszközeivel kell mindent megtennünk annak érdekében, hogy könnyítsünk a gyermekeket nevelő családok helyzetén, az említett két, a kisgyermek-nevelésben nélkülözhetetlen termék ára pedig két gyermek esetében akár az 1000 lejt, azaz a 200 eurót is elérheti havonta” – mondta az EMNP elnöke.
Rossz hír, hogy az RMDSZ Bihar megyei szervezetének kezdeményezésére fontos oktatási átalakításra készülnek Nagyváradon: a jövő tanévtől Szabó Ödön parlamenti képviselő nyomására a Iosif Vulcan Pedagógiai Főgimnáziumban megszűnik a magyar nyelvű oktatás, mely átkerül az Ady Endre Gimnáziumba. „Ennek helyességéről vagy helytelenségéről lehet vitát folytatni, ám az ügy súlyosságát elsősorban nem az adja, hogy öt évtized után megszűnik a magyar tagozat a tanítóképzőben, hanem az, hogy mindezt fű alatt, titokban viszik végbe, pártutasításra, a tanárokkal, diákokkal és szülőkkel való egyeztetést teljesen megkerülve. Meggyőződésünk, hogy a pedagógusoknak, a diákoknak és a szülőknek is joguk van tudni arról, hogy mi történik az iskolában, méltatlan őket kihagyni ebből a folyamatból, s tűrhetetlen, hogy erről a sajtóból kell értesülniük” – hangsúlyozta Csomortányi István.
Elhangzott: a nagyváradi magyar oktatási színteret tekintve két koncepció áll szemben egymással. Az egyik szerint úgy kell önálló intézményeket építeni, hogy közben a magyar tannyelvű oktatás elérhető marad valamennyi városrészben, hogy azok a szülők is magyar osztályokba járathassák gyermekeiket, akiknek nem áll módjukban a központba vinni az iskoláskorúakat, a másik koncepció értelmében pedig a diákok érdekeit az szolgálja, ha egy-egy intézményben koncentrálódik a teljes magyar nyelvű általános és középiskolai oktatás, függetlenül attól, hogy annak a város lakótelepein, külső negyedeiben mi a következménye. 2000 és 2010 között hét általános iskolai magyar tagozati vonal szűnt meg a nagyváradi városrészekben, s akik nem tudták megoldani, hogy a belvárosi magyar osztályokba járjanak gyermekeik, azok a lakóhelyük melletti román iskolákba iratták őket.
„Egy magyar tagozat felszámolásának a kérdése tehát bonyolult, és számos szempontot figyelembe kellene venni annak vizsgálatakor, így jó lett volna, ha egy ilyen fajsúlyos kérdésben, mint a tanítóképző magyar tagozatának felszámolása, széles körű vitára és részletekbe menő tájékoztatásra is sor kerülhetett volna. Az EMNP ezúttal elsősorban nem a magyar nyelvű szakoktatás centralizációját kritizálja, hanem az eljárást, a módszert, amellyel ezt véghez viszik, és amely sokat elárul a kezdeményezők polgárokról alkotott lekezelő véleményéről is” – jelentette ki Csomortányi István.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA