A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Sajtótájékoztatón ismertette pártja álláspontját az elnökválasztás és az autonómia-törvénytervezet kapcsán Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke
 
Az elnökválasztás kapcsán Biró Zsolt elmondta, hogy pártja úgy látja, egy nulla eséllyel kecsegtető választás esetén csak akkor van értelme magyar elnökjelölt indításának, ha egységes üzenetet tud megfogalmazni a közösség, a többségi társadalom irányába. „Két jelölt esetén ez a lehetőség kompromittálódik” – mondta Biró, aki szerint világos, hogy csak a második fordulónak van tétje. A Magyar Polgári Párt a kampány során az ötpontos alkotmánymódosító csomagjára helyezi a hangsúlyt. „Mihelyt véglegessé válik az elnökjelöltek névsora mindeniket megszólítjuk, elküldjük nekik javaslatunkat. Amelyik jelölt felvállalja az MPP öt pontját, azt támogathatjuk!”
„A fő célunk, hogy a román közvéleményt szembesítsük a lassan száz éve tett ígérettel. A Gyulafehérvári Nyilatkozat alaptörvényben történő rögzítése hivatkozási alap lehet mind a kisebbségi jogok szavatolása, mind az autonómiatörekvések esetében. Nem előfeltétele annak, ahogyan egyesek megpróbálják félremagyarázni kezdeményezésünket, de erős kapaszkodó lehet. Ennek népszerűsítését ezért tűzzük ki célként a kampány során.”          Az MPP a hét végén döntött arról is, hogy egy nagyszabású tömegrendezvénnyel is a kérdésre terelné a román illetve a nemzetközi közvélemény figyelmét. A megjelölt dátum november utolsó hétvégéje. „Ezzel azt is elkerüljük, hogy a román honfitársaink szándékosan félremagyarázzák, a nemzeti érzésük elleni provokációnak minősítsék azt. Mi nem valaki(k) ellen, hanem valami mellett vonulunk utcára. Azt szeretnénk, hogy emlékeztessünk: december elseje a magyarság számára lassan száz éve a be nem tartott ígéretek napja. Úgy tervezzük, hogy minden magyar pártot, civil szervezetet és a történelmi magyar egyházak vezetőit is megszólítjuk. Ez közös ügyünk, nem pártpolitikai rendezvényt szeretnénk.” A Magyar Polgári Párt értékelte az RMDSZ-el közösen, az autonómia törvénytervezet kidolgozása érdekében létrehozott munkacsoport tevékenységét. „A körvonalazódó változat egyértelmű előrelépés az RMDSZ korábbi hozzáállásához képest és ez mindenképpen az MPP érdeme. Mindemellett a székelyföldi megyék vezetőinek bevonásával készült elemzést követően néhány módosítást javasolunk a közvitára kerülő változathoz” – hangzott el a sajtótájékoztatón. 
Világosabb megfogalmazást tartunk szükségesnek Székelyföld határai tekintetében!      „Javasoljuk, hogy a törvénytervezet mellékletébe kerüljenek be a történelmi székelyföldet alkotó települések, pontosabban azon közigazgatási egységek (községek) jegyzéke, melyekhez jelenleg ezek tartoznak. A tervezet ugyan három megyéből indul ki, hiszen ma ez Romániában a közigazgatási beosztás, de világosan fogalmaz: az autonóm székelyföldet a történelmi Székelyföld települései alkotják, azaz a jelenlegi Kovászna, Hargita és Maros megyéhez tartozó közigazgatási egységek. Ezek népszavazáson döntenék el, hogy kívánnak e az újonnan létrejött régióhoz csatlakozni, vagy egy szomszédos megyét választanak. Ez nem csak a kommunizmus alatt (akkor is csupán 1968-ban) mesterségesen létrehozott Maros megye nyugati (román többségű) településeinek helyzetét, de a jelenlegi Kovászna megyéhez tartozó bodzafordulói területek helyzetét is rendezheti. Nem mellékes az sem, hogy a tervezet lehetőséget biztosítana a jelenlegi Brassó, vagy Bákó megyéhez tartozó településeknek is a csatlakozásra. A másik kérdéses pont Székelyföld közigazgatási felosztására vonatkozik: megye versus székek? Ebben az esetben az MPP álláspontja szerint szerencsésebb lenne, ha a történelmi hagyományainkhoz sokkal közelebb álló székely székek megjelenítése. „Nem elhanyagolandó ugyanakkor, hogy a törvénytervezet lehetőséget biztosít a székek létrehozására, mint NUTS 4-es kisrégió, továbbá a regionális parlament, Székelyföld parlamentje, ezen kisrégiókat közigazgatási hatáskörökkel ruházná fel. „A lehetőség tehát adott a székek visszaállítására, kérdés csupán az, hogy szükség van-e egy köztes struktúra, azaz a megyék fenntartására? Ha a magyarországi példát nézem, ahol a megyéken belül visszaállították a járásokat, akkor azt mondhatom, hogy ez az út is járható, a széki központok megkapják rangjukat, súlyukat” – fogalmazott az MPP elnöke.  
A hatásköröket illetően Biró Zsolt elmondta, hogy a tervezet fő fejezetei éppen a regionális székelyföldi autonómia intézményeiről, testületeiről, működésükről, hatásköreikről szólnak. „Ez egy olyan tervezet, amelyet leginkább a Dél-Tiroli modell inspirált, és ha nem is azonos az SZNT tervezetével, azért követi azon alapelveket, amelyeket a mi értelmezésünkben egy autonómia-statútumnak tartalmaznia kell. A közös bizottság erre jutott, azt gondolom, hogy szerénytelenség nélkül kimondható: ez egyértelműen az MPP érdeme. Elő kell venni azt a tervezetet, amivel az RMDSZ az első egyeztetésre érkezett és meg kell nézni a mostani végterméket. A jogszabály-tervezet tartalmazza a magyar nyelv használatára vonatkozó csomagot, erős a gazdasági, pénzügyi vonala, ami minden autonómia szolid alapját kell képezze. Közvetlen választással létrehozott Székely parlamentről rendelkezik, a végrehajtó testület pedig a leendő autonóm Székelyföld kormánya lesz. (…) A legfontosabb, hogy ez a tervezet most nyilvánosságot kapjon, hogy valós közvita tárgyát képezhesse. Arra sarkalljuk az RMDSZ-t, hogy mielőbb hozza nyilvánosságra a szöveget, mert annak szeptember 23-ig, az elnökválasztásra történő jelöltállítás lezárultáig a törvényhozás asztalára kell kerülnie. Kelemen Hunor jelöltsége és a kampányban történő autonómiapárti korteskedés csak akkor lesz hiteles, ha a törvénytervezet a kampány kezdete előtt a parlament elé kerül. A Magyar Polgári Párt tehát azt kéri, hogy szeptember 23-ig nyújtsák be a tervezetet!”
 
Marosvásárhely, 2014. augusztus 27.

MPP Sajtóiroda