A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

„A román többséggel való viszonyában a magyarság mindig a párbeszéd híve volt. Meggyőződésünk, hogy a tabuk felszámolására ez a leghatékonyabb eszköz. A jelenlegi zavaros európai közegben, hangulatban mi továbbra is kiállunk a demokratikus párbeszéd, a racionális vita mellett. Ma, Bukarestben is egy ilyen beszélgetésre hívtuk meg önöket, mert azt szeretnénk, hogy a köztünk lévő, akadályt jelentő tabukat felszámoljuk. Csak így tudjuk rendezni közös ügyeinket” – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök, az RMDSZ államelnök-jelöltje azon a bukaresti vitán, amelyen Cristian Pârvulescu, Emil Hurezeanu és Luca Niculescu politikai elemzők kérdezték a jövő Romániájáról szóló elképzeléseiről. Szeptember 29-én, hétfőn a Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA) székhelyén megtartott vita az első volt az RMDSZ államelnök-jelöltje által kezdeményezett országos vitasorozatból. Ennek keretében a résztvevők – értelmiségiek, egyetemisták, intézményvezetők és újságírók – a közvéleményt leginkább foglalkoztató közéleti témákról faggatták Kelemen Hunort.

A vita három neves politikai elemzője üdvözölte a párbeszéd létrejöttét és úgy vélte, az ilyen alkalmak jó szolgálatot tesznek a társadalmat foglalkoztató és aggasztó közéleti témák kibeszélésére. 
 
„Ia?i-tól Konstancáig, az ország egyik sarkától a másikig ilyen beszélgetések keretében szeretném tájékoztatni az embereket közösségem törekvéseiről. Fontos elmondanunk egymásnak azt, ami foglalkoztat. Mert gondoljunk csak bele, 1990 tavaszán Marosvásárhelyen egy kétnyelvű felirat váltott ki példátlan méretű konfliktust. Ma már ettől nagyon távol állunk, változtak a dolgok. Nekem vannak olyan román barátaim, akik Dél Tirolban dolgoznak és ők is mondják, hogy jól működnek a dolgok” – mondta Kelemen Hunor a magyar közösség fontos célkitűzésére, az autonómiára utalva. Hozzátette, az általa elképzelt eszményi Románia többség és kisebbség kérdését úgy tudja rendezni, hogy az ország az Európai Unió megbecsült, regionális identitásokra épülő állama legyen. „A 2015-2016-os időszak nagy kihívása az új alkotmány lesz, hiszen ez a mostani több szempontból sem működőképes. Például, megtiltja a fiatal nemzedéknek, hogy másképp gondolkodjon hazájáról, nem engedi meg azt, hogy – esetleg – a monarchiát válassza államformaként” – fogalmazott az RMDSZ államelnök-jelöltje, aki azt is nehezményezte, hogy Romániában ma nem beszélnek nyíltan a szuverenitás kérdéséről. Úgy vélte, a közvélemény nem ismeri be azt, hogy az uniós integráció már eleve bizonyos szuverén hatáskörökről való lemondást jelentett 2007-ben. „A romániai társadalomnak ma nincsenek konkrét, mindnyájunkat érintő célkitűzései. A következő időszakban ezért azt kell eldöntenünk, melyek az ország prioritásai, milyen jövőbeli Romániát képzelünk el. Én erről fogok beszélni kampányomban” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
 
Cristian Pârvulescu politikai elemző, az esemény házigazdája szerint fel kell karolni és jól kell értelmezni az RMDSZ által kezdeményezett párbeszédet egy olyan forrongó Európában, amelynek több országában nagyon különböző módon került terítékre többség és kisebbség viszonya.
 
Emil Hurezeanu politikai elemző szerint az RMDSZ által elindított autonómia-vitában nehézséget jelent majd az, hogy az aktuális európai törekvések miatt a többségi társadalom a függetlenedési kísérletekkel kapcsolja össze a magyarság célkitűzéseit, emiatt nem lesz könnyű megértetni, hogy a romániai magyarság nem ezekhez zárkózik föl.
 
Luca Niculescu televíziós műsorvezető, külpolitikai szakértő a vita témáiról úgy vélekedett: európai szinten a regionalizáció kedvező értelmezése adhat válaszokat az RMDSZ által felvetett kérdésekre, és azt is elmondta, az ilyen jellegű párbeszéd mindenképp segíthet a vitás kérdések megértésében.