A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

„Rendelkezünk azzal a képességgel, hogy az országnak és benne a magyarságnak egy olyan kiegyensúlyozott jövőképét vázoljuk fel, amely által minden polgár nyugodtabban élhet Romániában. Az erős közösség hangja voltam és vagyok ebben az időszakban, mert erre vállalkoztam, ezzel bízott meg az RMDSZ és azok a magyarok, akik jelöltségem támogatták.
Mindnyájan tudjuk, hogy most nem csak az fontos, hogy ki lesz az ország első embere, hanem az is, hogy el tudjuk mondani, milyen jövőt szeretnénk az országnak, milyen jövőt választanánk magunknak. Ez így volt ezelőtt öt évvel is, és így van 1996 óta, amikor először döntöttünk nagyon helyesen amellett, hogy államelnök-jelöltet állítunk” – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök, az RMDSZ államelnök-jelöltje október 24-én, pénteken megszervezett partiumi rendezvényen, amelyen a régió magyar közösségeinek képviselői, vezetői és véleményformálói vettek részt a nagyváradi Filharmónia termében.
 
Az eseményen a Szövetség jelöltje egy hónappal korábbi, csíkszeredai üzenetét erősítette meg, miszerint az elnökválasztási verseny különösen jó alkalom a magyar közösség számára, hogy megismertesse törekvéseit a többségi társadalommal, elmagyarázza a román többségnek, melyek a céljai. „Mindaz, amit mi huszonöt éve mondunk és száz éve várunk, nem az ördögtől való, nem egy olyan valami, amit másoktól, a román emberektől kell elvennünk. Azt, amit mi akarunk, valakikért akarjuk, és erősebbé teszünk általa egy egész országot” – tette hozzá Kelemen Hunor. Azt is elmondta: a szavak helyes használatának felelősségével beszélt a kampányban arról, amitől ma még sokan irtóznak – az autonómiáról –, és  minden alkalommal hangsúlyozta, hogy a magyarság nyelvi jogokat, kulturális autonómiát, regionális autonómiát akar, ez utóbbi pedig nem jelent elszakadást, nem jelent államot az államban, vagy területi revíziót.
 
„Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, Gyergyószentmiklóson, Nagyváradon, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Zilahon, Bukarestben és sok más helyen, ahová eljutottam ebben a kampányban, arról beszéltem, hogy egy olyan Romániát akarunk, amely erős és tiszteletreméltó Európában és a régióban, amely tiszteli a polgárait és az itt élő őshonos nemzeti kisebbségeket. Ugyanakkor azt is tapasztaltam, hogy amikor regionális és kulturális autonómiáról beszéltem, sokan odafigyeltek, mert tisztességesen, őszintén, tabuk nélkül, nyíltan beszéltem ezekről a kérdésekről. A magyarság a párbeszéd útját választotta ezek megvalósítására, azt az utat, ami a parlamentáris demokrácia útja. Ezen az úton akarunk haladni” – tette hozzá beszédében az RMDSZ államelnök-jelöltje, aki azt is elmondta, hogy a magyarság fontos ügyeiről szóló közvita hosszúnak ígérkezik, sikeréhez pedig arra van szükség, hogy a többségi társadalom lássa és tudja, nagyon sokan gondolkodnak ugyanígy és támogatják ezeket az elképzeléseket.
 
„Az is világos számunkra, hogy a kommunizmus előítéletekből és sztereotípiákból álló súlyos örökségét görgetjük magunk előtt még mindig, és ezek meghatározzák a társadalmi viszonyokat, a helyi közösségek egymásközti, valamint többség és kisebbség kapcsolatát. Ezekkel nehéz továbblépni, nehéz egy bizalomra épülő társadalmi viszonyrendszert kiépíteni” – jelentette ki a szövetségi elnök, aki szerint a jelenleg helyzetet egy új, valós tényeken alapuló alkotmány tudná megnyugtatóan orvosolni, és ugyanilyen szükség lenne egy új társadalmi szerződésre is, amely az oktatás, az egészségügy, a nagy infrastrukturális beruházások, a mezőgazdaság és a kisebbségi jogok terén leszögezi a kiszámítható és hosszú távú intézkedéseket.
 
„A bizalom az a társadalmi tőke, ami sokszor fontosabb a pénznél, és amely nélkül sem a kisebb, sem a nagyobb közösségek nem működnek. Ez a bizalom jellemezte megalapítása óta Szövetségünk és az erdélyi magyarság kapcsolatát. Nekünk nem kellett új utakat, új célokat, új értékrendet keresni, és ez azért lehetett így, mert az utóbbi 25 évben az RMDSZ és a magyar közösség között megvolt a bizalom, közös volt az út, amelyen haladtunk. Egy új időszak kezdetén ezt a bizalmi viszonyunkat kell ismét megerősítenünk” – fogalmazott Kelemen Hunor, aki közössége további támogatását kérte és arra ösztönözte hallgatóságát, hogy minél több magyar emberhez juttassa el a november 2-i választásokon való részvétel fontosságának üzenetét, hiszen ezzel az érdekképviselet eszközeit állítja a magyar közösség szolgálatába.
 
Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Bihar megyei szenátor házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, majd beszédében rámutatott: november 2-án is törődnünk kell azzal a közösséggel, amelynek gondját ránk bízta a Gondviselő, és ezért senkinek nem lehet arra mentsége, hogy jövő vasárnap nem megy el szavazni. ,,Most rajtunk áll, hogy november 2. után milyen fejezet következik, nekünk kell döntenünk arról, hogy milyen lesz a jövőnk. Merjünk a saját lábunkon állni, és jelent mondani akkor, amikor szükség van erre! Hajrá, Hunor!”– hangsúlyozta Biró Rozália.
 
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke felszólalásában otthonát, Nagyváradot „frontvonalak városának” nevezte, amelyről nem mondhat le a magyarság. „Mi azt gondoljuk, hogy szülőhazánkban nincsenek, nem lehetnek tabu-helyszínek és az országban sem lehet olyan hely, amelyre nem mondhatnánk azt, hogy a miénk is. Erre szövetkeztünk, ezért hoztuk létre 25 évvel ezelőtt a magyarság érdekvédelmi szervezetét, az RMDSZ-t, amely saját maga jogán jut be azóta minden egyes alkalommal a parlamentbe, az önkormányzatokba és dolgozik naponta a magyar közösségért. Kutyakötelességünk mindezt továbbvinni, hiszen van erőnk befolyásolni azt, ami ebben az országban történik. Van egy jelöltünk, aki elmondja, hogy ennek az országnak alkotó közössége a magyarság: ő Kelemen Hunor, az erős közösség hangja. Azonban azt mi határozzuk meg, hogy az ő hangjára mennyire figyel oda az ország, mi mutatjuk meg, hogy ennek a közösségnek van hangereje, van magabiztossága” – mondta Bihar megye parlamenti képviselője, aki szerint a magyaroknak szolidárisaknak kell lenniük egymással, és merniük kell egymásért felelősséget vállalni a jövőben is.
 
Dánielsz Endre nyugalmazott tanár, helytörténész a civil szféra támogatásáról biztosította az RMDSZ államelnök-jelöltjét. Kiemelte: „november másodika azért fontos az erdélyi magyarok számára, számunkra, mert ekkor tudjuk bizonyítani azt, hogy számottevő a jelenlétünk az országban. Olyan százalékot kell elérnünk az államelnök-választáson, amely tükrözi az erőnket, egy erős közösség erős jelenlétét.”A helytörténész ajándékként Arany János szülőföldjéről, Nagyszalontáról hozott marék földet adott át a Szövetség jelöltjének, azt kívánva, hogy ugyanaz a szerencse kísérje útján, mint a magyar irodalom szimbolikus személyiségét, a Toldi íróját.
 
Böjte Csaba ferences rendi szerzetes videó-üzenetében elmondta: a romániai magyar érdekképviselőknek az a feladatuk, hogy a mindannyiunk számára fontos törekvéseket előterjesszék, illetve bírják jó meglátásra a többségi nemzet politikusait. „ Az emberiségnek az a feladata, hogy a világ továbbteremtésén munkálkodjon, a gyűlölet fokozása helyett pedig, alkosson” – hangsúlyozta Böjte atya.
 
Kovács Péter kampányfőnök, az RMDSZ főtitkára beszédében kiemelte: az erdélyi magyarságnak nem megosztó emberekre, és főként nem széthúzásra van szüksége. ,,Az általunk képviselt célok az erdélyi magyarság céljai, amelyeket felvállalunk, amelyekért küzdünk nap mint nap. Ahogyan felvállaljuk azt is, hogy ezek a tervek nem egy nap alatt valósulnak meg, hanem hosszú, keserves munka árán. Az általunk megfogalmazott elképzelések valóban merész gondolatok. Viszont nem utópisztikusak, nem irreálisak, a megoldást keresik a cél érdekében, és nem a körülötte levő cirkuszt. Sok még a munka, de nekünk vannak kézzelfogható eredményeink”– hangsúlyozta, majd hozzátette: a Szövetség tevékenysége nem a hétfői sajtóértekezletekben, és a jól meglocsolt gyűlölködő közleményekben merül ki, ,,mi nem költözünk el szülőföldünkről, csupán azért, hogy folytathassuk a politikai karrierünket. A mi kampányunk nem egy másik jelöltről szól, nem egy másik párt gyengéit vadássza, nem a más munkájában keresi a hibát. Mert van, hogy hibázunk, ez így igaz. És ha tévedünk, képesek vagyunk felvállalni. Mert hisszük, hogy csak az hibázhat, aki dolgozik.”


Az RMDSZ főtitkára az államelnök-választás tétjéről elmondta: az első forduló a magyarság, a második pedig az ország jövője szempontjából fontos. ,,A magyar embereket meg kell győzzük arról, hogy minden egyes szavazat számít, hiszen közösségünk súlya akkora lesz a következő években, amennyi szavazatot kap az RMDSZ jelöltje jövő vasárnap” – zárta beszédét a partiumi kampányhajrán Kovács Péter.
 
„Nagyon sok mindent el tudtunk érni az elmúlt két és fél évtizedben, és azt gondolom, hogy ezen az úton kötelességünk továbbmenni, ahogy az is kötelességünk, hogy államelnök-jelöltünket támogassuk. Mi soha nem adhatjuk közösségünk sorsának irányítását más kezébe. Nemrég elkezdtünk egy párbeszédet a magyarság céljairól és, úgy tűnik, már vannak józan hangok is a többségi társadalom részéről. Repedezik a jég, töredezik a fal, ami minket elválaszt, és nekünk pontosan ez a célunk” – fogalmazott Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy Megyei Szervezetének elnöke, aki a Szilágyságban élő magyarok támogatásáról biztosította Kelemen Hunort, és azt hangsúlyozta: valamennyi erdélyi magyarnak meg kell erősítenie azt, amit az RMDSZ államelnök-jelöltje a kampányban elmondott, rá kell mutatnia, hogy abban egy egész közösség hisz.
 
Pataki Csaba, a Szövetség Szatmár Megyei Szervezetének elnöke emlékeztetett: az 1956-os események évfordulója most volt a napokban. ,,Tudjuk, hogy 56’ hatására sok ember elment világgá, ha ezeknek az embereknek a másod, harmad generációs leszármazottjai büszkék arra, hogy magyarok, mi miért ne lennénk azok. Ha mindenki, aki magyar vagy magyar gyökerei, felmenői vannak, elmenne jövő vasárnap szavazni, akkor a mi államelnöki-kampányunk sem érne véget november 2. után. Mi próbáljunk meg úgy élni, és úgy dolgozni, hogy jöjjön el ez az idő!”– hangsúlyozta az RMDSZ szenátora.