A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Az 1989-es év hozta el a kultúra és a magyarok szabadságát, ekkor vált a magyarok törvényes himnuszává Kölcsey Ferenc költeménye, és ebben az esztendőben vívták ki szabadságukat a kelet-közép-európai térség népei – mondta Tőkés László csütörtökön Nyíregyházán.
Az MTI szerint az erdélyi európai parlamenti képviselő a magyar kultúra napja alkalmából rendezett, a szabolcs-szatmár-beregi megyeházán megtartott rendezvényen arról beszélt, hogy 1989-től egy olyan kegyelmi idő kezdődött el, amelynek sok-sok ajándékával rendelkezik a magyarság, viszont sok lehetőséget elszalasztott.
„Mindenképpen nagy áldása ennek a történelmi évnek, hogy a berlini fallal együtt a bennünket elválasztó trianoni határfalakat is lebontotta, és újból szabad lett a Himnuszt is énekelnünk” – fogalmazta meg a református lelkész, a Királyhágó-mellék előző püspöke. Tőkés László a megyeháza Bessenyei-termében összegyűlt hallgatóságát emlékeztette rá, hogy számos zaklatásban volt részük az erdélyi magyaroknak, sokszor egy-egy vicc vagy a Himnusz eléneklése miatt hívták be és vádolták meg őket a román hatóságok.
Amikor 1989 decemberében egyik napról a másikra szabaddá vált Kölcsey Ferenc költeményének éneklése, azt szinte leírni és elmondani is lehetetlen – idézte fel a romániai forradalom elindítója. Megemlítette, hogy egyes gyülekezetekben és településeken sokan még hónapokig „óvatoskodtak”, és a kommunista diktatúrák bukása után sem merték elénekelni a magyarok fohászát. Ez az év a határok feletti nemzetegyesítés kezdete is egyben – tette hozzá. Tőkés László azt mondta, hogy ami 1989-ben elkezdődött, azt folytatni kell, „ennek vagyunk részesei a magyar kultúra napján is, ami a nemzeti értékeink ápolásáról, megmentéséről, megőrzéséről és gyarapításáról szól”.
A Kelet-Magyarország tudósítója is idézte a volt református püspököt: „Nyelvében, hitében és kultúrájában él a magyar. Nem mindig tudatosul bennünk nemzeti imádságunk fontossága. Sokak számára megszokottá vált, holott ha kihull az emlékezetünkből, az nagy károkat okoz a közösségi tudatunkban. Voltam olyan iskolai ünnepségen, ahol a több száz gyerek közül csak azok énekelték a Himnuszt, akik Erdélyből települtek át Magyarországra, és jelen voltam olyan egyetemi diplomaosztón, ahol a rektor azt mondta, hallgassuk meg a Himnuszt – miért nem azt mondta, hogy énekeljük el?! De sokszor tapasztalom, hogy a politikai elit is csak ímmel-ámmal énekel, pedig ez az a költemény, amit könyv nélkül, álmunkból felébresztve is el kell tudni mondani. Amikor a diktatúra éveiben Romániában tiltották az éneklését, a hiányából értettük meg, hogy mennyire fontos a számunkra.”
Az eseményen részt vett számos világi és egyházi méltóság, többek közt Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke, Szabó István és Baracsi Endre, megyei közgyűlési alelnökök, valamint Vinnai Győző, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője. A rendezvényen Kulturális örökségünk mentése a Kárpát-medencében címmel előadást tartott Őry László, a szervező Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület elnöke.